Vasárnap remény költözött az emberekbe, a hit, hogy a várva várt szabadság megérkezik. Örültünk a magas részvételi aránynak. Együtt nevettünk, együtt izgultunk, aztán viszont…
[mnky_ads id=”10551"]


Döbbenet és sokk

Ma reggel bizakodóan ébredtem, még a nap is kisütött, ám túl nagy volt a csönd s ez elgondolkodtatott. Épp hogy belekortyoltam a kávémba, mikor csörgött a telefonom a lesújtó hírrel: a Fidesz nyert, újra.

Döbbenet és sokk. Kavarogtak bennem az érzelmek. Lehetetlen, hogy amikor a többségi társadalom elégedetlen a kormány tevékenységével s hatalmas a részvételi arány a választásokon ismét ők kerüljenek hatalomra, és ne győzzön a szabadság
[m[mnky_ads id=”10552"]r> Nem megyek bele a csalásokba s nem mutogatok az ellenzékre sem. Mert azzal nem jutunk előrébb.

 S sajnos nem változik semmi

Az idő kerekét nem tudjuk visszaforgatni.

Az igazán tragikus az egészben az, hogy a jövő generációja most alighanem  elhagyja hazánkat. Csak mi maradunk itt magunknak.

Ami az elkövetkező években történik, nos, az a megtorlás korszaka lesz. Orbán március 15-i beszédében már bejelentette, hogy végleg leszámol ellenségeivel, de ennek ellenére sem szabad félnünk.

Erősek vagyunk képesek leszünk talpra állni s küzdeni.
[mnk[mnky_ads id=”10553"]

Kapcsolódó

A demokrácia naivitásának csapdájában

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét