Maruzsa úr! Béremelés nélkül nem lesz jövője az oktatásnak, mert nem lesz pedagógus és szakdolgozó az országban – a PSZ nyílt levele a közoktatás valós számairól

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár minap levelet írt a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) arról, hogy a kormány elindítja „a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól”. A PSZ válaszul nyílt levélben írta meg, hogy szeretnének hinni abban, hogy a sikerekből az oktatás is részesül, ám a 2022-es választási év költségvetésének legnagyobb vesztese a közoktatás.

A jó öreg matek….

Az alábbi levelet szöveghűen közöljük:

“Tisztelt Államtitkár Úr!

Ön 2021. június 15-én a PSZ számára írt levelében arról tájékoztat, hogy

„a Kormány elindítja a Gazdaság-Újraindítási Akciótervét, a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól.”

Szeretnénk hinni abban, hogy ezekből a sikerekből az oktatás is részesülni fog, de a 2022-es választási év költségvetésének legnagyobb vesztese a közoktatás. A közoktatás részesedése a költségvetésből 2021-ben a tervek szerint 2,9%, amelyet 2022-ben sikerül „feltornászniuk” 2,6%-ra. A 2021. évi tervben szereplő 2223 milliárd forintról a 2022. évi terv 2180 milliárdra csökkenti a teljes oktatási ágazatra költött pénzt. Ezek szerint 43 milliárd forint csökkenéssel akarják újraindítani az oktatást? Biztosak ennek a megalapozottságában? Ezt a PSZ nem tekinti sikernek, már csak azért sem, mert a sport- és szabadidős tevékenységre fordított összeg a 2021. évi terveihez képest 31%-kal emelkedik, nagyobb részt hasít ki a költségvetésből, mint az óvodai és általános iskolai nevelés együttvéve. Ilyen még nem volt a modern Magyarország történetében. Azzal is érvelhetnénk, hogy 2018-ban a GDP 5,9%-át tette ki a közoktatásra fordított összeg, a 2022-es tervek szerint ez alig fog 4% feletti értéket elérni.

Tisztelt Államtitkár Úr!

Ön arról is ír:

„a Kormány mindig is prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő bérezési rendszert teremtsen.”

Ha ez így van, a szakképzésben miért volt tavaly átlagosan 30%-osnak „hirdetett” béremelés, miközben a közoktatásban 10%-os ágazati szakmai bérpótlékot adtak, amelyet bármikor visszavonhat a kormány? Miért van az, hogy aki bölcsődében dolgozik, ugyanazon feladat ellátásáért kap pótlékot, míg ugyanabban az épületben dolgozó óvodai alkalmazott csak ábrándozhat róla?

Ön nagyon komoly sikerként könyveli el a pedagógus-életpályamodell béremelését, csak a napjainkra vonatkozó adatokról feledkezik el.

  • A világon Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol diplomás emberek bérét ki kell egészíteni, hogy a garantált bérminimumot elérje az életpálya szerinti fizetésük.
  • A világon egyedül Magyarországon fordulhat elő olyan eset, hogy egy 5 éve pályán lévő diplomás anya nettó jövedelme – ha egyedül neveli gyermekét – a létminimumot sem éri el.

Ez megbecsülés Ön szerint? Már Romániában többet keresnek a pályakezdő pedagógusok, mint Magyarországon, talán a Burundiban dolgozó pedagógus fizetésének elérése a kormányzati cél?

Tisztelt Államtitkár Úr!

Ön arról is ír, hogy

„a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbér 55,7%-os arányáról 2016-ra 74%-ra nőtt”,

csak elfelejtette hozzátenni: napjainkra ez a szint ismét 60% alá süllyedt, míg egy pályakezdő pedagógus bére bruttó 230 000 Ft pótlékkal együtt, addig a pályakezdő diplomások átlagbére az Oktatási Hivatal jelentése alapján 340 000 Ft felett van. A nevelést-oktatást segítő dolgozók és technikai alkalmazottak bére még megalázóbb, fizetésük több mint 10 éve nem emelkedett. Lassan a munka kiszervezésével sem tudják már megoldani az iskolák takarítását.

Lelkesen hirdeti a kormány, hogy a 25 év alatti fiatalok mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Csakhogy egy átlagos pályakezdő (24 éves) fiatal a kormány eme gesztusát egy évig tudja élvezni, hosszú távon erre nem számíthat.

Tisztelt Államtitkár Úr!

Ön arról is ír, hogy

„a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja a digitális adminisztrációs rendszerek fejlesztése.”

Ezzel szemben az a tapasztalatunk, hogy az adminisztrációs terhek nőttek, ezt több méréssel is igazolni tudjuk. Példaként: a tankerületi központok azon adatokat is írásban kérik az intézményektől, amelyeket egy tisztességes nyilvántartásban egy kattintással le lehetne kérni. A rendszer sorozatos összeomlásairól élménybeszámolót tudnak tartani kollégáink. Arról viszont Ön mélyen hallgat, hogy a magyar pedagógusoknak van a legmagasabb tanítással lekötött munkaideje az Európai Unióban, de Európában is csak Oroszország tudott a dobogó legmagasabb fokáról letaszítani bennünket. Ez jelentené a munkateher csökkenését?

A Pedagógusok Szakszervezete eme nyílt levelében is követeli az oktatásirányítástól, a kormánytól,

  • haladéktalanul emelje az oktatásban dolgozók bérét!
  • Követeli a kormánytól, hogy a tanítással lekötött óraszámokat az EU-tagországainak átlagára csökkentse!

A PSZ felháborítónak tartja és megdöbbenésének ad hangot, amiért a parlament ismét anélkül fogadta el a jövő évi költségvetést, hogy a kormánypárti képviselők meghallották volna az évek óta hangoztatott szakmai érveket a béremelés mielőbbi szükségességéről!

Követelésünk a társadalom érdekét szolgálja: béremelés nélkül nem lesz jövője az oktatásnak, mert nem lesz pedagógus és szakdolgozó az országban.

Budapest, 2021. június 29.

Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)
Országos Vezetősége”

Kapcsolódó

 

maruzsa

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük