Az átlagfizetés háromszorosát kapják mostantól alapként a képviselők. Emellé benzinkártya és lakbértámogatás is jár. A Fidesz korábban azzal védekezett, hogy az ő bérük emelkedik utoljára, hiszen már mindenki másét megemelték.
[mnky_ads id=”10551"]


Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 42 jogszabályt módosít. Bár több mindenről is szó van benne, a leglényegesebb a képviselői bérekkel foglalkozó rész.
[m[mnky_ads id=”10552"]p>

Eszerint augusztustól évente emelkedik az országgyűlési képviselők tiszteletdíja, amelyet az előző évi átlagbér háromszorosában határoz meg az országgyűlési törvény.

Aki egy állandó bizottság tagja, alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapja. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnek, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetnek. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapja, alelnökei a dupláját, míg a jegyző és az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának elnöke esetében 1,7-szeres szorzóval számolják a juttatást.

A képviselők üzemanyagkártyát is kapnak. A budapestiek alapjuttatásként havi 2500 kilométer megtételéhez elegendő forrást kapnak, míg aki több mint 300 kilométerre lakik, 6500 kilométerre elegendőt, de a legnagyobb területi kiterjedésű választókerületek egyéni képviselőinél a keret ennek akár a másfélszerese lehet.

Emelkedik a lakbértámogatás is, a kormányzati tisztséget is ellátó képviselő pedig a jövőben nem kap az országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A miniszterek is jól jártak

A miniszterelnök a miniszterek részére személyi illetményt állapíthat meg, amelynek havi összege nem haladhatja meg a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szerv, annak nem minősülő költségvetési szerv, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság által ugyanazon személynek a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.

Az alapilletménytől eltérő személyi illetményt a miniszterelnök évente állapítja meg a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig – 2018-ban az augusztus 1-jétől 2019. február végéig – terjedő időszakra, és minden évben felülvizsgálja. A miniszternek személyi illetmény alkalmazása esetén illetménykiegészítés, pótlék nem fizethető.

A jogszabály rendelkezik az ügyészeknek járó illetménypótlékok növeléséről is szeptember 1-jétől. Például a legfőbb ügyész vezetői pótléka az illetményalap 400 százaléka, helyetteséé a 300 százaléka, a fővárosi főügyészé pedig a 200 százaléka.

A jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat elfogadásával a politikusok fizetésemelésén kívül számos más kérdésben is döntöttek

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 42 jogszabályt módosít.

A 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében jóváhagyott törvény pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait. Az ülésről készült összefoglalót a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, kezelésével és megismerésével kapcsolatban a köziratok, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. Az összefoglaló készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait és feltételeit a kormány határozatban rögzíti.

Elvették a pénzt az Akadémiától

Az elfogadott javaslat az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) utalja többek között a szakképzést, a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását pedig az ITM költségvetési fejezetébe helyezi át.

A kibocsátási egységek kereskedelmének jogköre is átkerült az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez, ő gondoskodik a kiotói egységek értékesítéséből származó bevételek nemzeti éghajlatváltozási stratégiával összefüggésben történő felhasználásáról a zöld beruházási rendszer keretében.

Módosult a csődtörvény:

a hitelező hozzájárulása nélkül is megszüntethető a hitelező kérelmére indult felszámolási eljárás, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést megfizette a hitelezőnek. Ezt a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ideértve a hatálybalépéskor már elrendelt azon felszámolási eljárásokat is, amelyek esetében a felszámolást elrendelő jogerős végzést még nem tették közzé, akkor is, ha a megszüntetés tárgyában az elsőfokú határozatot már meghozták.

A gazdasági stabilitásról szóló jogszabály módosításával lehetővé vált, hogy az önkormányzatok a kormány előzetes hozzájárulásával kezességet vállaljanak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság kötelezettségeire.

Lehetővé vált az is, hogy a kormány az önkormányzati gazdasági társaságok már meglévő adósságügyleteinek szerződésmódosítással vagy adósságmegújítással történő kiváltását akkor is engedélyezhesse, ha azok nem felelnek meg az új ügyletekre vonatkozó követelményeknek, de a meglévőnél kedvezőbb feltételeket eredményeznek a gazdasági társaság számára.

Módosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény: a 400 négyzetméter vagy annál nagyobb bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmivé változtatására vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására csak hatósági engedély alapján van lehetőség, amihez be kell szerezni a kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását. Engedély hiányában a hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és bírságot szabhat ki.

További változás, hogy a szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontját 2021. január 1-jére tolták ki.

Beillesztették a gyermekvédelmi rendszerbe a tanoda intézményét, a részletes szakmai, valamint a működéssel és finanszírozással összefüggő rendelkezéseket a végrehajtási rendeletekben szabályozzák majd.

A költségvetést megalapozó törvényjavaslaton kívül még számos fideszes indítványt megszavaztak:

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Szigorúbb szabályok a kampánytámogatás visszafizetésére

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatás visszafizetésére, a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét, az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek, a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást – többek között ezt tartalmazza az egyes választásokkal kapcsolatos törvényeknek az Országgyűlés által elfogadott módosítása.

A parlament 134 igen, 34 nem szavazattal hagyta jóvá a Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

Az egyik legfontosabb változtatás, hogy a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért.

Részletesebben határozzák meg továbbá, hogy a helyi választási iroda vezetőjének, azaz a jegyzőnek mikor és hogyan kell kiegészítenie póttagokkal a szavazatszámláló bizottságot, ha az átjelentkező vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja.

Változtattak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működésén

A parlament néhány ponton változtatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működéséről szóló törvényt.

A képviselők 157 igen szavazattal, 26 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére.

A döntés indoklása értelmében a hivatalnak – a jegybanktörvény és a fogyasztóvédelmi szabályozás mintájára – lehetősége nyílik a közérdekű igényérvényesítésre a fogyasztókat érintő polgári jogi igények hatékonyabb érvényesítése érdekében. A módosítások emellett rendelkeznek arról, hogy a hivatal elnökének kisebb jelentőségű munkáltatói intézkedéseire, például a szabadság kiadására az általános elnökhelyettes legyen jogosult.

Újabb törvénymódosítás a GDPR hatályba lépése miatt

Az Országgyűlés 158 igen, 1 nem szavazattal és 33 tartózkodás mellett elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az EU új adatvédelmi rendeletének (angol rövidítéssel: GDPR) május 25-i hatályba lépése után a parlament már elfogadott egy törvényt, amely a végrehajtáshoz nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket állapította meg, adatvédelmi felügyelő hatóságként pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) jelölte ki. A mostani jogszabály további kiegészítő, a hatóság eljárását, működését szabályozó normákat tartalmaz.

A törvényben önálló fejezetként szerepel a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzése, ennek eszköze az adatvédelmi kifogás, amelyet az alapügyben eljáró hatóságnál írásban lehet előterjeszteni. A bíróság azt vizsgálja meg, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelés során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós előírásoknak megfelelően járt-e el.

Nemzetközi egyezmények

Az Országgyűlés a határozathozatalok elején több nemzetközi egyezményt is jóváhagyott. A képviselők hozzájárultak a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséhez, a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás módosításaihoz, valamint a horvát uniós csatlakozás miatt szükséges EU-Fülöp-szigetek közötti keretmegállapodáshoz.

Ugyanígy ratifikálták az EU-Ausztrália közötti keretmegállapodást, a magyar-koszovói kiadatási, továbbá az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezményt, valamint a magyar-azeri közúti személyszállítási és árufuvarozási megállapodást.

Budapest ad otthont a turizmus világnap központi rendezvényének

Budapest ad otthont szeptember 27-én a turizmus világnap központi rendezvényének – a programhoz kapcsolódó törvényjavaslatot 158 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 32 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A rendezvény megtartására 2017-ben pályázott sikerrel Magyarország. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) és a magyar kormány közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvény alapján Magyarország kiváltságokat és mentességeket – többek között joghatóság alóli mentességet, illetve adómentességet – biztosít a UNWTO és személyzete tagjai számára.

A részletszabályokat a felek nemzetközi szerződésnek nem minősülő kiegészítő megállapodásokban rendezik.

A törvény rögzíti, hogy Magyarország számára a turizmus világnap 2018 központi rendezvényének budapesti megrendezése különösen értékes, mivel a hazai turizmus szereplőinek és a belföldi desztinációknak nemzetközi szakértői közönség előtt is alkalmuk nyílik bemutatkozásra, szakmai kapcsolatok kialakítására, egyben a kapcsolódó turisztikai infokommunikációs vállalkozásoknak is a tudásmegosztásra.

A budapesti rendezés erősíti Magyarország és Budapest biztonságos és vonzó turisztikai célpont képét, amely könnyen elérhető a világ valamennyi részéből, és fejlett infrastruktúrával, világszínvonalú szolgáltatásokkal várja a turistákat és a konferencia résztvevőit is.

Pontosították a korábban felmentett bírák újra kinevezésére vonatkozó szabályt

A Ház jogtechnikai indokból pontosította a korábban felmentett bírák újra kinevezésének szabályait. A parlament 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el fideszes képviselők erről szóló, kétharmados többséget igénylő javaslatát.

A változtatás azokat a volt bírókat érinti, akiket korábban azért mentettek fel, mert egy nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján ítélkezéssel vagy igazságszolgáltatással összefüggő munkával bíztak meg, illetve állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont, kutatóintézet vezetőjévé neveztek ki.

A hatályos jogszabály szövege alapján a fent említett megbízatások lejártát követően 30 napig kérhető az ismételt bírói kinevezés, a módosítást kezdeményezők javaslatára azonban a “lejárta” fordulatot “megszűnésre” cserélték, mivel szerintük azt a joggyakorlat egységesebben értelmezi.

A változtatás a kihirdetést követő napon lép hatályba.

A kormány kijelölheti az állami vagyonelemek tulajdonjogának gyakorlóját

Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával felhatalmazta a kormányt, hogy személyeket jelöljön ki az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásra.

A képviselők 134 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el fideszes képviselők erről szóló indítványának kétharmados többséget igénylő részét.

A változtatás kiterjed a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságra is, amelynek tulajdonosi joggyakorlója az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter helyett az igazgatóság és a felügyelőbizottság lesz.

A módosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.


(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Tizennégy javaslatot vernek ma át a törvénygyáron

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét