Kilencvenhatodik születésnapján, november huszonötödikén meghalt Del Medico Imre, minden idők legaktívabb magyar sajtólevelezője. Legyen könnyű neki a föld.

„Érdekes lenne megélni a százat.”

Del Medico Imre nevét mindenki ismerte, aki az 1980-as, az 1990-es és a 2000-es években nyomtatott sajtót olvasott. Cikkeknek beillő leveleket küldött a szerkesztőségeknek, amelyekben felhívta a figyelmet a tévedésekre, pontatlanságokra, érdekes kulturális adalékokat közölt, javaslatokat tett, vagy egyszerűen lenyűgöző műveltségét csillogtatta.

Újságírónak készült, de mindössze két cikke jelent meg, mindkettő a Mai Napban, az egyik a Posta méntelepéről, a másik a követségi nyelviskolákról szólt. Az internet világa nem érdekelte, sosem váltott át a netes kommunikációra.

fotó: MTI

„Érdekes lenne megélni a százat.”

-nyilatkozta a 24.hu-nak. Épp a kilencvenhatodik születésnapján, november huszonötödikén halt meg.

Del Medico Imre régi polgári család sarja volt,

ősei Olaszországból származtak, dédapja alapította az 1850-től 1912-ig működő első magyar szalámigyárat, méghozzá Del Medico Péter és Fia Első Magyar Szalámigyár néven. Del Medico Imre 1923. november 25-én született Budapesten, édesapja 1931-ben hunyt el, anyja egyedül nevelte. Ugyan jogász végzettséget szerzett, fiatalon újságírónak készült, de 1943-ban gyermekparalízist kapott, emiatt félbeszakadt a karrierje, viszont megúszta a katonai szolgálatot. (Végül nem bénult meg, mint annyian mások, akik elkapták az akkoriban népbetegségnek számító fertőzést, de élete végéig sántított.)

Hegedűs Gyula főszerkesztő tanácsa maradt meg az emlékezetemben, a riportírásról azt mondta: „Csak hűvösen, csak hűvösen!” Aztán annyira hűvösen írtam, hogy a betegségem félbe is szakította az újságírói karrieremet. Addigra letettem az érettségit, de utáltam a gimnáziumot, elhatároztam, én aztán nem tanulok tovább. Bekerültem egy állásba, ám azt még jobban utáltam, és félévkor mégiscsak beiratkoztam a műegyetemen a közigazgatási karra.

Az első állását 1945-ben kapta, három évig volt a Külügyminisztérium előadója, majd 1951-től 53-ig a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete 1953-től 70-ig a Szerzői Jogvédő Hivatal, 1970-től a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja dolgozója volt.

Két év után elbocsátották; azt írta a Magyar Dolgozók Pártjának lapja, a Világosság 1948. január huszonkilencedikei száma, hogy:

„Leleplezték több külügyi képviselő bűnös múltját!… Bárdossy és Sztójay bizalmasai az elbocsátott tisztviselők között!… Del Medico Imre miniszteri fogalmazó a SZEB engedélyek korlátlan irányítója volt. Ezzel kapcsolatban igen sok kifogás merült fel ellene.”

A sajtónak írt első levele a Pálfy József-féle Magyarországban jelent meg az 1960-as években

Az 1980-as években volt a legaktívabb, ekkoriban hivataloknak és intézményeknek is jelezte az észrevett hibákat és visszásságokat. A 24.hu szerint több tízezer olvasói levelet írt, és ezeket mind archiválta.

Mindnek nyoma van, ugyanis indigóval dolgoztam, és a válaszleveleket is archiváltam. Tizenöt éve a Fővárosi Levéltárnak adtam az addig összegyűlt anyagot. Ha feldobom a talpam, az azóta született dokumentumokat is megkapják.

Forrás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét