Meghalt Ráday Mihály – Legyen könnyű neki a föld!

79 éves korában elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, számos városvédelemmel foglalkozó könyv szerzője. A halálhírt a családja közölte. Ráday Mihály pénteken, súlyos betegség után hunyt el.

“Mindenhez meg lehetett mozgatni az embereket. Számos olyan dolog volt az életemben, amiről azt gondoltam, hogy csak azon múlik, hogy az ember megpróbálja-e, vagy sem.” (Ráday Mihály, 1942. június 11. – 2021. július 17.)

Ráday 1942. június 11-én született,

apja Ráday Imre színművész volt, édesanyjának, Freda Manyinak divatszalonja volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakának, majd az ELTE művészettörténet szakának elvégzése után 1968-ban kezdett dolgozni a Magyar Televíziónál, tíz évvel és számtalan legendás tévéfilmmel – közte a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági sorozattal – később született meg

legendás sorozata, az Unokáink sem fogják látni.

A műsor célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az épített örökség értékeire,

sokan emlékezhetnek a műsor emblémájára (és alcímére) miszerint Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát. A kultikus műsort 2010-ben indoklás nélkül szüntette meg a köztévé, vagy, ahogy 2020-ban a HVG-nek adott interjúban fogalmazott Ráday:

“az én városvédő agitátori munkámat ellehetetlenítették”.

1982-ben egyik alapítója volt a Budapesti Városvédő Egyesületnek,

majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét. Lapunknak adott interjúban erről így vallott: “Engem mindig az ügy érdekelt, nem a hivatal. Már a rendszerváltás előtt civil – és nem pártpolitikai – ügy volt számomra közös emlékeink őrzése-védelme. Ezért alapítottuk meg 1982–1983 telén a Budapesti Városvédő Egyesületet, majd négy évre rá a Város- és Faluvédők Szövetségét. Mindig az a cél lebegett a szemem előtt, hogy legyen egy olyan biztos civil, „társadalmi munkás” háttér, amire az éppen aktuális kormányzat szakmailag is támaszkodhat, ha az ország kulturális örökségének védelméről komolyan gondolkozik.”

Bár örökségvédelmi hivatal vezetését nem vállalta, politikai szerepet igen: 1990-1994 között az SZDSZ képviselőjeként vett részt a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés munkájában, a ciklus alatt a környezetvédelmi bizottság tagja volt. 1985-1990 között a Fővárosi Tanács, majd 1990 és 2002 között a fővárosi közgyűlésnek volt tagja, több műemlék helyreállítása az ő kezdeményezésére valósulhatott meg. Ilyen a Róth Miksa emlékház, a Centrál kávéház vagy a Gresham palota.

 „Megszerveztem az Andrássy út kandelábereinek, a Szabadság híd, majd a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaik címer helyreállítását, elindítottam Róth Miksa egykori házának emlékházzá, múzeummá alakítását”

– írta többek között a munkáiról.

„Évtizedekig úgy érezhettem, hallgatnak rám. Most nem hallgatnak, tehát lelkesen éneklem, hogy ”Ne vágj ki minden fát, legalább néha-néha lazíts egy félórát… te ott fenn a magas létrán„. Igen, meggyőződésem, hogy annak, aki a magas létrán ül, akitől minden ered, igenis lehet és kell kérdéseket föltenni, lehet ellentmondani”

– mondta 2016-ban.

Az operatőr-rendező-városvédőt 1996-ban a Kossuth-díjjal tüntették ki, 2005-ben a Táncsics Mihály-díjat, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg. Munkásságáért nemrég vehette át Budapest díszpolgári címét.

Forrás

 

Egy hozzászólás itt: “Meghalt Ráday Mihály – Legyen könnyű neki a föld!

  • 2021.07.18 - 17:20
    Közvetlen hivatkozás

    Szegényebbek lettünk egy értékes, igaz emberrel, pedig mindre nagy szükség van!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük