Megint jöttek, “emlékeztek”…

A doni áttörésre “emlékeztek” NER-emberek – nem olyan kihívó arcátlansággal, egyedüliként mintegy újjáépítve a tengelyhatalmi szövetséget, mint az elmúlt években, de azért éppen eléggé gazember módon, hazudozva.

Soltész Miklós államtitkár, Vargha Tamás szintén államtitikár, Spányi Antal NER-es megyéspüspök évek óta főszereplői a “nemzetikeresztény műsornak“, amelynek egyik rendezője – nyilván akaratlanul emlékeztetve arra, kik is a valódi felelősök – idén is a 457. számú Prohászka Ottokár Cserkészcsapat volt.

Megjegyzem:

az emlékkápolna pákozdi elhelyezése azt a sunyi üzenetet közvetíti, hogy a magyar hősiesség szakadatlan történetében 1848-49 és a második világháborúban való magyar részvétel egymás mellé helyezhető, együtt emlegethető

Soltész Miklós igazán “emberségesen”, “meghatóan” beszélt – én legalábbis megkönnyeztem ezt a mondatot:

A körülmények eleve pusztulásra ítélték a kétszázezer embert számláló 2. magyar hadsereget, amelyben honvédek, tisztek, munkaszolgálatosok, egészségügyiek és egyházi emberek is szolgáltak.

<<FRISS HÍREINK!>>

Végre! – kiáltottam föl: hát ide is eljutottunk!

Megvalósult, ha utólag is, a teljes nemzeti egység: a munkaszolgálatosokat is teljes jogú, a honvédekkel, tisztekkel egyenjogú szolgálóként említi a hatalom..! Igaz, van előzmény:

évekkel ezelőtt – hősies áldozatvállalásukért – nekik is odaítélték a Magyar Ökörség Díjat…

Spányi Antal NER-püspök szintén kitett magáért, mondván:

Kötelességnek nevezte az emlékezést azokra a napokra, amelyeken hősök születtek, akik életüket áldozták a nemzetért, családjaikért, és akik szeretteikre és hazájukra gondoltak a legsötétebb órákban is.

Hogy az áldozatok pontosan mire is gondoltak, arról én nem mernék ilyen ájtatosan szónokolni… Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy halálukban, a foglyul ejtettek sanyarú sorsában a valós nemzeti és családi érdekeknek semmilyen szerepük sem volt…

Ájtatoskodón történelemhamisító, alávaló hazudozás volt az idei “megemlékezés” is. Ám adjunk hálát az Úrnak, hogy legalább bolsevik hordáról most, ha igaz, nem beszéltek, és a kereszténység védelméről is csak nagyon óvatosan…

emlék

 

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük