Megjelent az Orbán-könyv: “A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye”

Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyvét online kerekasztal-beszélgetésen mutatták be hétfőn. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: fontos, hogy a politikában a pragmatizmus mellé távlatosság is társuljon. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye az MCC kiadójának gondozásában jelent meg, ahol a szerző kuratóriumi elnök.

A könyv szerzője

kiemelte, hogy a napi események sodrásában kevés tér marad messzebbről szemlélni az irányokat, nemzetközi összefüggéseket. Ezért szükségesek olyan sorvezetők, egyszeregyek, amelyek segítenek megmutatni a helyes utat – hangoztatta.
Közölte:

az elmúlt ötszáz évben Magyarországnak sokszor volt korlátozott a szuverenitása, gyakran csupán egy szűk pallón mozoghattak a magyarok. A 2010-es években azonban jelentősen kitágult a stratégiai gondolkodás horizontja, ami nagy felelősséget jelent a kormánynak, mert ha valamit jól csinál, akkor az a saját érdeme, viszont ennek az ellenkezője szintén igaz – mondta Orbán Balázs, aki szerint a magyaroknak kell kitalálniuk a sikerük receptjét.
Az államtitkár úgy vélekedett, kell lenniük olyan alapvetéseknek, amelyekben minden magyar egyetért, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali.

lira.hu

Az eseményen korábbi kancelláriaminiszterek is részt vettek

Lázár János miniszterelnöki biztos, kormánybiztos, a Miniszterelnökség korábbi vezetője szerint

  • fontos, hogy Magyarország kiaknázza az erőforrásait.
  • fontos feladat a kormányzati rendszer 2014 utáni optimalizálása
  • 2010 óta a függetlenség terén érte el a legnagyobb sikert a kormány.

Stumpf István egyetemi tanár, a korábbi Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szerint:

  • három erőforrás válik majd nélkülözhetetlenné: a föld, a víz és az “agy”. Magyarországnak jók a lehetőségei ezek kiaknázására
  • a kancellária típusú kormányzást Magyarországon az első Orbán-kormány intézményesítette
  • súlyos vitának nevezte, hogy a föderalizáció felgyorsításának irányába mozdul-e el az unió.

Navracsics Tibor kormánybiztos, egykori közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint:

  • egy politikusnak meg kell éreznie, hogy mikor suhan el mellette a történelem, és “el kell kapnia” azt
  • 2010 és 2014 között a lehető legtöbbet akarták tenni azért, hogy Magyarország új nyomvonalon haladhasson, mivel nem tudták, hogy újra bizalmat kapnak-e. Ezért nagyon sok törvényt fogadtak el. Hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök a legerősebb Európában az alkotmányos pozícióját tekintve.
  • nincs kivetnivaló abban, hogy Magyarország és Lengyelország kilátásba helyezte a vétót, erre lehetőség van. Ugyanakkor kijelentette, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz kell tartoznia, és nem elég kifinomult a kormány Európa-politikája. Szinte minden területen “konfrontációban állunk”, ez pedig túl sok

Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint:

  • a modern kancellária intézménye Németországban jelent meg a második világháború után. A német kancellárnak jogában áll meghatározni a politikai irányvonalat.
  • a magyar Miniszterelnökség hibrid, mert nemcsak előkészít, hanem szaktárcaként is működik.
  • nem kérdés az Európa iránti elkötelezettség, a kérdés ennek formája, amiről a közép-európai országoknak kifejezetten más az elképzelésük.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója szerint:

  • olyan könyveket jelentetnek meg, amelyeket hiánypótlóknak tartanak. Ilyen a műve Orbán Balázsnak is
  • a kötetből megérthető, miként gondolkodnak az állam vezetői.

Lovász

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük