A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését – mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki hozzátette: számos szervezet kérte ezt, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete.


Konszenzus most sem volt

Gulyás Gergely közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna. Példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta.

Közölte: konszenzus most sem volt a hat évvel ezelőtt meghozott döntés visszavonásáról.

A versenyképes nyelvtudást a közoktatásban kell megszerezni

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, a hallgatói szervezet egyúttal a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.

A tömörülés csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a HÖOK több javaslattal is élt az illetékes minisztérium felé, amelyek közül az általa is legkedvezőbbnek ítélt megoldást fogadta el a kormány. Ezen javaslat szerint a nyelvvizsga-követelményt eltörlik mindaddig, amíg a közoktatás nem igazítja a felvételi követelményhez az új Nemzeti alaptantervben előírt nyelvi kompetenciák kimeneti szintjét.

A HÖOK véleménye szerint

a fiatalok számára elengedhetetlen a versenyképes nyelvtudás, de azt a diákoknak elsősorban a közoktatásban kell megszerezniük.

Az innovációs minisztériummal való tárgyalások egyik fő tanulsága, hogy ameddig a közép- és általános iskolák felé támasztott idegennyelv-oktatási elvárások között nem szerepel, hogy a felvételihez szükséges nyelvi szintre készítsék fel a diákokat, addig a nyelvvizsga-követelmény bevezetése értelmetlenül zárna ki több tízezer hallgatót a felsőoktatásból.

A HÖOK külön üdvözli, hogy a felsőoktatási ágazat vezetőivel a korábbiakhoz hasonlóan –  mint például az ösztöndíjak 40 százalékos emelésénél, a központi ponthatárok csökkentése esetében, illetve a Klebelsberg ösztöndíj kiterjesztése ügyében – ezt a kérdést is együttműködve, konstruktív tárgyalások során sikerült a hozzáférhető magyar felsőoktatás érdekében rendezni – írták a közleményben.

Szakmai konferencián jelentették be

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden, Hajdúszoboszlón egy szakmai konferencián jelentette be: a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolják a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Az erről szóló javaslatot szerdán nyújtották be a kormánynak.

Schanda Tamás felidézte: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte.

Az iskolai nyelvoktatás reformra szorul

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli a kormány döntését, amellyel eltörölte a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez a kötelező középfokú nyelvvizsgát előíró rendelkezést.

A szakszervezet közleményében felidézte:  korábban több nyilatkozatban, tárgyaláson (például a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésein) is határozottan kérték: törölje el a kormány a kötelező nyelvvizsgát, amelyet a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez követelt meg.

A PSZ egyetért azzal,

hogy a fiatalok egyre nagyobb arányban beszéljenek legalább egy idegen nyelvet, ugyanakkor a kormányrendelet olyan elvárásokat támasztott a diákokkal szemben, amelyekre a közoktatás nem készíti fel őket. Jelenleg az idegen nyelv oktatásának követelményei nem fedik le a nyelvvizsgák követelményrendszerét – írták.

A PSZ szerint a középfokú nyelvvizsga követelménye elzárja a felemelkedés útját a hátrányos anyagi helyzetben lévő diákok elől, hiszen a nyelvvizsga megszerzéséhez különórákra kénytelenek járni a tanulók, márpedig ezt sok család nem engedheti meg magának. Az iskolai nyelvoktatás egyébként is reformra szorul, a PSZ szerint ezt az állami finanszírozású kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni.

A PSZ többször egyértelművé tette: a pedagógusképzést is ellehetetleníti a kormányrendelet, hiszen például 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55 százalék) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkezőknél ez alig haladta meg a 40 százalékot, és azóta sem történt érdemi javulás – írták.
(Forrás: MTI)

megosztás

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét