Menedékjogot kérek

Látom, hogy most nem szőröznek sokat, én is gyorsan menedékjogot kérek. Gruevszkinek is megadták, mint a villám. Én speciel Magyarországról Magyarországra mennék, de egy másikba. Innen ugyanazért menekülnék, mint amivel Gruevszki indokolta a kérelmét: az én hazám igazságszolgáltatásában sem lehet bízni, a politika itt is korlátozza a jogállam működését.

Az ügyészség pártatlanságáról jobb nem beszélni,

a bírósági rendszert épp most teszik tönkre, egyeseket az előzetesben dekkoltatnak, hónapokig ki sem hallgatnak, mások bezzeg mindent megúsznak.

Egy másik Magyarországra kérnék menedékjogot, ahol ilyesmik nincsenek. Pillanatnyilag mégsem folyamodhatom máshoz, mint a jelenlegi kormányhoz. Szerintem nekik is jól jövök: mivel egyáltalán nem vagyok a miniszterelnök barátjának mondható, ügyem pozitív elbírálása fényesen cáfolná a nemzetközi sajtó vádjait, pl. hogy a Guardian szerint

„a menekültellenes Orbán kivételt tesz barátjával.”

Nahát ez az, ami esetemben fel sem merülhetne. A Kétfarkú Kutya Párt ötlete: „Putyint még jó lenne befogadni”, ebből a szempontból teljesen használhatatlan. Egyrészt Putyin is a kormányfő barátja, másrészt ha Orbán fogadja be őt, akkor ki fogadja majd be Orbánt? Nem szaladgálhatnak ide-oda, hol egyik, hol másik országba.

Remélem, nem jelent akadályt, hogy nekem nincs olyan jó kis priuszom, mint Gruevszkinek

Nem hogy luxusautót, de még egy rollert sem sikerült állami pénzből vetetnem, így nem risztelhettünk az autókereskedővel sem. Még nagyobb hiba, hogy szemben a macedón miniszterelnökkel, elmulasztottam kinevezni az unokatestvéremet a titkosszolgálat élére, minek következtében nem volt módom húszezer lehallgatást megrendelni politikai ellenfeleimről. Pedig négy unokatestvérem is van, jóvoltukból számtalan unokaöccsel és húggal rendelkezem, de egyik sem mutat a legkisebb hajlandóságot sem titkosszolgálati munkára.

Én magam meg örülök, ha a saját okos telefonommal elboldogulok, nem hogy másokéval is vacakoljak. Tekintélyemet tovább rontja, hogy nem követtem el választási csalást, mint Gruevszki, nem csukattam börtönbe újságírókat és politikusokat, köztük ellenzéki kihívómat, nem küldtem rá a rendőröket az engem kritizáló tévére, nem saccolják 60 milliárd forintnyira a korrupciógyanús úton szerzett vagyonomat.

Semmire nem vittem, na. Így aztán, eltérően a macedón menekült-kollégától, nem is üríthettem ki szökésem előtt összesen 34 bankszámlámat. Különben is nekem csak egy van, és nem vagyok bolond kiüríteni éppen év vége előtt, hogy odavesszenek a vásárlások utáni bónuszok. De nem is állapodhattam meg előre senkivel a teendőkről, hiszen engem nem látogatott meg magánemberként egy évvel ezelőtt a magyar miniszterelnök, nem is tárgyaltunk három órát, mint ahogy a hírek szerint Orbán tette az akkor már bukott Gruevszkivel. Ki tudja, miről, azért a gyerekek fényképeinek mutogatásához ez egy kicsit sok idő.

Érdemes lapozni!