Igazi karácsonyi történet egy állatmenhelyre menekített 32 éves, öreg kanca esete.
Erőszakos fenyegetőző
Az öreg ló megmentője így mesélte el, hogyan értesültek a ló sorsáról:
Évekkel ezelőtt késő este csörgött a menhely telefonja, és türelmetlen, erőszakos hang szólt bele:
„Van egy 28 éves öreg lovam, azonnal vigyék el, már semmire nem jó! Ha nem jönnek érte, fejbe verem és a kutyákkal etetem meg.”
A menhelyen, ahogy általában, telt ház volt, és a bosszantó fenyegetőzés sem segített, ezért a menhely vezetője első felindulásában nemet mondott. A család tagjai aztán azon az éjjelen nem aludtak. Másnap hajnalban pedig már úton voltak a csontsovány, agyonkínzott lóért. Ő lett a menhelyük „öreg hölgye”, kecses, békés magyar sportló.
Ez csak egy a sok, emberi szívtelenségről árulkodó rémhistória közül
A ló természete szerint menekülő, növényevő zsákmányállat. Ezzel az egykor legfőbb haszon-, majd hobbiállatunkká szelídített négylábúval sajnos nagyon gyakran bánunk kegyetlenül és méltatlanul.
Ha nem adatik meg neki felelősséggel gondolkodó és érző lótartó, könnyen egy árokparton felejtett rozsdás bicikli módjára végezheti. Előbb-utóbb vágóhídra terelik, vagy elhagyatott, világ végi odúban hal éhen, ha nem fagy meg.
Minden ló jónak született
Így látja a szakértő:
– Egy ló viselkedését az befolyásolja leginkább, hogyan bántak vele. Hogyan érintették őt csikókorában, milyen ember volt a gazdája. Minden ló jónak született. Amikor hatósági elkobzásból menhelyre kerülnek, rossz fizikai állapotban, sokszor verés és éheztetés után, nehezen bocsátanak meg, és nehezen felejtenek. Jó ideig rettegést keltenek új gazdáikban, annyira agresszívak. Eltelik fél-egy év is, mire felépülnek. Hatalmas elégtétel, ha egy ló újból elhiszi, az ember jó is tud lenni. Ehhez pedig szeretet és türelem kell.
(Forrás: Szabad Föld)
A Városi Kurírban állatvédelemről itt olvashat még: https://varosikurir.hu/cimke/allatvedelem/
