Mese az önfeláldozó, járványügyi Kerálró

Egyszer vót, hó nem vót egy nagyon jó Kerál. Őtet nagyon szereté az népe, mert igen böcsületes, nagy Kerál vót.

A Kerál úrnak lett is öt szép családja, egy fiú és négy leánka

De vitték is ám sokra! A Fiú igen fiatalon a szomszédos Britton Ángilus Kerálnál tanúta a katonáskodást. Mindjárt generálisi kiképzést kapott ottan. Pedig itthon csak pár hetet vót újonc és még a Soldatképző Akadémiát se végezte el. De mit lehet tönni, ha egyszer illen talpraesett ez a puja?!

Persze étek az országban aljas, libernyák származású, gonosz lelkök is,

aki csak azon törték a rémisztő fejüket, hogy tudnák eveszelyteni a szegény nípet kerálostú, mindenestű. Azok kitaláták, hogy a Kerál a Fiút közpénzen taníttatta Ángilus fődön, és a Hadügyi Minister fizette 37 millió arannyal a tandíját. Pedig közleményben tudatták, hogy nem is igaz, mert nem fizettek tandíjat az ángilusoknak! Tanulmányi kontraktus írtak alá a pujával, aminek fejében a gyerek ösztönző díjat kapott a Ministertű. Aztán ő maga fizette ebbő az Ánglius Kerál kincstárát! Szóval a bemigrácsozott libernyákok megint hazudtak!!!

A Kerál urat azé is szerette a níp,

me látták, hogy a sok udvaronc, kincstárnok, meg grófok, bárók, hogyan gazdagodnak a níp zsírjábú. Utáták is őket rendesen. De maga a Kerál ollan szegény vót, hogy mindig az egyik Tóni nevű fődesúra esküvőirő maradt étkeket ette titokban, esténként szegény asszonkájáva. Aki ezé mindig igen nyúzott képűnek mutatkozott az udvari bálokon.

De köllött is ám a jó katona az országba, mert nagy támadás érte azt

Dúlva fúlva lerohanták az összes vidékit a Vírus Kerál fekete seregei, akiknek a fején mind csudálatos korona vót. Még kardozáskó se esett le róla. Hát az illent nehéz ám legyőzni! Tutta ezt a jó Kerál úr is. Ezért messzi Ferdeszem Kerál udvarábú rendűt fegyvert, amit saját katonáival nyomatott az ellenbe hosszú, harci föcsköndők útján.

De szegény vót az ország, nem jutott mindenkinek a föcsköndőbű,

ezért a bölcs Kerál feliratkozást rendűt el. Csak az vót a baj, hogy akinek a szegény falujába nem vót bevezetve az elektronyos hírlevél, az nem tudott feliratkozni, mert nem vót mive! Meg ollan is vót, hogy saját udvaroncának 91 éves mamikája is feliratkozott segítséggel, de aztán etünt a listárú. Persze ezt is a gaz libernyákok radírozták ki az éj leple alatt.

Meg sokféle föcsköndőt is követűtek a válogatós, pofátlan ellenzékek!

Ezé a Kerál okosan kiparancsúta, hogy aki válogat, az húzzon a sor végire! Ő maga meg kihirdeté, hogy még sosem hazudott életiben! Meg azt is, hogy feláldozza magát és árva családját is a nép üdvéé, egészségéé! Szerte kiáltotta Hazába, hogy ő csak akkor fog majd oltakozni, ha az egyszerű níp mind be lösz mán föcsköndözve!

Mert illen nagylelkű, nemes Kerál vót ő!

Sose lopott, csak az udvaroncok. Sose hazudott, csak a libernyákok! Mikor kihirdette az elektronyos távmondóba, hogy ő lesz az utósó oltakozó, akkó igen meg is könnyezte ezt az ő kedves nípe. Aki mind egy szálig el is hitte néki a kihirdetést. Egy nemzetrontó libernyák kivételive!

A Kerál meg jókat kuncogott ezen. Me tutta, hogy az elektronyos távmondó szobájába, ahonnan a szózatot intézte a zembörökhő minden píntek szent napján, nem lát be a níp. Közben időnként jól megvakarta királyi jobbjával a bal kezét a válla alatt, me valami piros fótocska leledzett rajt, miután talákozott tennap a Nagyságos Főföcsköndöző Müllerótó Asszonkával… Meg az összes pujája is…

Illen szép mesét montam ma nektök

De hónap má löhet, hogy nem fogok. Me kihúznak éngöm is a listárú… De hallottam saját fülileg, azt izenték a libernyákok a Kerálnak, hogy minden füllentésekor húzza őt a nemi szervére egy talicska apró majom!

 

Evelin

 

Evelin

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük