Mi az: ízlelgetik, de még nem merik? – Schmidt Mária után Simicskó István is a sorkatonaságról……
Emlékeznek, amikor nemrég Schmidt Mária írt arról, hogy a kormánynak meg kellene fontolnia az általános hadkötelezettség bevezetését. A Honvédelmi Minisztérium ekkor erre úgy reagált: ez az ő magánvéleménye, ami nem egyezik a kormány álláspontjával. Most Simicskó István tért vissza a témára a parlamentben….
Szonda 2.0?
Május elején Férfiakra és nőkre is kiterjedő általános hadkötelezettség bevezetését szorgalmazza Schmidt Mária a Pesti Srácokon megjelent vitairatában. A Terror Házát igazgató törtész Ukrajna Oroszország elleni megtámadásából levezette, hogy az Egyesült Államok célja Putyin megdöntése, és aki ellenszegül érdekeinek, azt letörli a térképről – foglalta össze a cikket a Magyar Hang.
Simicskó szerint….
Arról beszélt a KDNP-s Simicskó István a parlamentben, hogy
a Fidesz-kabinetnek kellett helyrehoznia azt a „történelmi bűnt”, amit a baloldal az általános hadkötelezettség felszámolásával „elkövetett”.
Szerinte ez a helyrehozatal azzal történt meg, hogy területvédelmi elven újjászervezték a tartalékos rendszert, elindítottak egy kadétprogramot a fiatalok számára, létrehozták a Honvédelmi Sportszövetséget, a katonák új egyéni felszerelést kaptak és elindult a haderőfejlesztés is, írja az MTI.
A kormány meghozta a felelős döntéseket annak érdekében, hogy az ország kimaradjon a szomszédjában zajló háborúból, de arról is döntött a honvédelmi alap létrehozásával, hogy a Magyar Honvédséget meg kell erősíteni
– mondta. Szerinte jó ütemben haladnak afelé, hogy 2024-re a GDP két százalékát költsék a honvédelemre. A politikus végül azt mondta, meg kell erősíteni a honvédséget, a honvédelmi alap létrehozása pedig szükségszerű.
Hadkötelezettség Magyarországon: itt vannak a legfontosabb tudnivalók a bevonulásról
Magyarország honvédelmének van egy békeidőszaki és egy rendkívüli időszakban életbe lépő szabályrendszere – a hadkötelezettség más jelent ebben a kettőben.
Az viszont biztos, hogyha helyzet van, Magyarországon a 18-50 közötti férfiak hadba hívhatók.
Az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatójából kiderül, hogy a II. világháború után milyen reformokat hajtottak végre a honvédelmi kötelezettségek szabályozásában. A Magyar Honvédség a békeidőszakban a következő három csoportból áll:
- a tényleges szolgálatot teljesítő katonákból,
- a honvédségi alkalmazottakból, és
- az egyéb munkavállokból.
A kötelező sorkatonaságot 2004-ben törölték el, így azóta a civil lakosságnak békeidőben nem kell semmilyen honvédelmi feladatot ellátnia, ilyenkor az önkéntességen alapuló haderő koncepciója érvényes.
A honvédelmi kötelezettségeket az Alaptörvény határozza meg,
mely szerint minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárra érvényes a honvédelmi munkakötelezettség a rendkívüli állapot idején, illetve a polgári védelmi kötelezettség, ha honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátására van szükség.
A hadkötelezettséget jelenleg az Alaptörvény a 18 és 50 év közötti férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakokban írható elő. A hadkötelezettség bevezetésének előfeltétele, a rendkívüli állapot bevezetése, vagy az Országgyűlés által kihirdetett megelőző védelmi helyzet, tehát magyar állampolgárok csak ennek a két különleges jogrendnek a bevezetése után kötelezhető katonai szolgálatra. Az Alaptörvényen kívül a 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) is rögzíti, hogy a hadkötelesség fegyveres katonai szolgálat teljesítését jelenti. A hadköteleseknél szintén három csoportot különböztetnek meg:
- az aktív katonai szolgálatot teljesítőket,
- a kiképzett tartalékosokat és
- a potenciális hadköteleseket, akik hadi kiképzésben korábban nem részesültek.
