Mi az: ízlelgetik, de még nem merik? - Schmidt Mária után Simicskó István is a sorkatonaságról...... - Városi Kurír

Sorting by

×

Mi az: ízlelgetik, de még nem merik? – Schmidt Mária után Simicskó István is a sorkatonaságról……

Emlékeznek, amikor nemrég Schmidt Mária írt arról, hogy a kormánynak meg kellene fontolnia az általános hadkötelezettség bevezetését. A Honvédelmi Minisztérium ekkor erre úgy reagált: ez az ő magánvéleménye, ami nem egyezik a kormány álláspontjával. Most Simicskó István tért vissza a témára a parlamentben….

Hirdetés

Szonda 2.0?

Május elején Férfiakra és nőkre is kiterjedő általános hadkötelezettség bevezetését szorgalmazza Schmidt Mária a Pesti Srácokon megjelent vitairatában. A Terror Házát igazgató törtész Ukrajna Oroszország elleni megtámadásából levezette, hogy az Egyesült Államok célja Putyin megdöntése, és aki ellenszegül érdekeinek, azt letörli a térképről – foglalta össze a cikket a Magyar Hang.

Simicskó szerint….

Arról beszélt a KDNP-s Simicskó István a parlamentben, hogy

a Fidesz-kabinetnek kellett helyrehoznia azt a „történelmi bűnt”, amit a baloldal az általános hadkötelezettség felszámolásával „elkövetett”.

Szerinte ez a helyrehozatal azzal történt meg, hogy területvédelmi elven újjászervezték a tartalékos rendszert, elindítottak egy kadétprogramot a fiatalok számára, létrehozták a Honvédelmi Sportszövetséget, a katonák új egyéni felszerelést kaptak és elindult a haderőfejlesztés is, írja az MTI.

A kormány meghozta a felelős döntéseket annak érdekében, hogy az ország kimaradjon a szomszédjában zajló háborúból, de arról is döntött a honvédelmi alap létrehozásával, hogy a Magyar Honvédséget meg kell erősíteni

– mondta. Szerinte jó ütemben haladnak afelé, hogy 2024-re a GDP két százalékát költsék a honvédelemre. A politikus végül azt mondta, meg kell erősíteni a honvédséget, a honvédelmi alap létrehozása pedig szükségszerű.

Hadkötelezettség Magyarországon: itt vannak a legfontosabb tudnivalók a bevonulásról

Magyarország honvédelmének van egy békeidőszaki és egy rendkívüli időszakban életbe lépő szabályrendszere – a hadkötelezettség más jelent ebben a kettőben.

Az viszont biztos, hogyha helyzet van, Magyarországon a 18-50 közötti férfiak hadba hívhatók.

Az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatójából kiderül, hogy a II. világháború után milyen reformokat hajtottak végre a honvédelmi kötelezettségek szabályozásában. A Magyar Honvédség a békeidőszakban a következő három csoportból áll:

  • a tényleges szolgálatot teljesítő katonákból,
  • a honvédségi alkalmazottakból, és
  • az egyéb munkavállokból.

A kötelező sorkatonaságot 2004-ben törölték el, így azóta a civil lakosságnak békeidőben nem kell semmilyen honvédelmi feladatot ellátnia, ilyenkor az önkéntességen alapuló haderő koncepciója érvényes.

A honvédelmi kötelezettségeket az Alaptörvény határozza meg,

mely szerint minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárra érvényes a honvédelmi munkakötelezettség a rendkívüli állapot idején, illetve a polgári védelmi kötelezettség, ha honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátására van szükség.

A hadkötelezettséget jelenleg az Alaptörvény a 18 és 50 év közötti férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakokban írható elő. A hadkötelezettség bevezetésének előfeltétele, a rendkívüli állapot bevezetése, vagy az Országgyűlés által kihirdetett megelőző védelmi helyzet, tehát magyar állampolgárok csak ennek a két különleges jogrendnek a bevezetése után kötelezhető katonai szolgálatra. Az Alaptörvényen kívül a 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) is rögzíti, hogy a hadkötelesség fegyveres katonai szolgálat teljesítését jelenti. A hadköteleseknél szintén három csoportot különböztetnek meg:

  • az aktív katonai szolgálatot teljesítőket,
  • a kiképzett tartalékosokat és
  • a potenciális hadköteleseket, akik hadi kiképzésben korábban nem részesültek.
Hirdetés
átver

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.