Mi lesz veled, (velünk) egészségügy? – A beteg jelenleg nem kapja meg a megfelelő ellátást!

Mit „tanult” a hazai egészségügy, a gyógyszeripar, a magán egészségügyi szolgáltatók a járványból? És ebből mi marad velünk – valószínűleg – hosszabb távon is? Erre kereste a Pénzcentrum a választ az iparág prominensei segítségével.

Stabil alulfinanszírozottság a jellemző

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint  Az államosítással ami akár jól is elsülhetett volna, de nem ez történt,  nem sikerült eliminálni a kórházi adósságokat, mivel nem szüntették meg a kiváltó okokat – teszi hozzá a szakember. Mint mondja, évről évre nagyobb az adósság, ami jelzi, stabilan alulfinanszírozott jó néhány tevékenység. E téren is hiányzik az a szervezet, amely ezt folyamatosan kontrollálná. Az egészségügyi tárcának nincs önálló, miniszteri rangú vezetője, így az ágazat nem vesz részt a kormányszintű stratégiai gondolkodásban, ami azt jelzi, nincs fókuszban a terület.

“Kicsit már unalmas állandóan felemlegetni, de sok területről fájóan hiányzik a működtetéshez szükséges humán erőforrás, orvosok és szakdolgozók egyaránt. Ez egy állandó krízisállapot a rendszerben, aminek csak egy kifutása lehet: a beteg jelen körülmények közepette nem kapja meg a megfelelő ellátást. Emellett az intézmények higiénés viszonyai elkeserítőek, nagy a fertőzésveszély, itt sem működik a szakmai kontroll, nincs egységes program”

– fogalmaz a szakember.

Az ördögi kör

Az egységes betegutak hiánya az indokoltnál lassabb ellátáshoz vezet, például a daganatos betegeknél. Sajnos az is komoly gondot okoz, hogy az állampolgárok egészségértése több esetben elégtelen. Így egy ördögi kör alakul ki: az emberek nem mennek időben orvoshoz, utána a diagnosztika, a leleletezés, citológia mind-mind hosszabb ideig tart az elvárhatónál. Az utógondozás pedig szintén hagy maga után kívánni valót.

„De, hogy ne csak a – nagyon régóta tudott és nem orvosolt – problémákról beszéljünk: a pandémia miatt megerősödött a digitalizáció, a részben hazai, részben Európai Uniós forrásból létrehozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), az e-recept, az e-beutaló biztosan megmaradnak. Új csatornák épültek ki az orvos-beteg kommunikációban, így az internet használata, a távkonzultáció, a „zoom tanácsadás” komoly, hosszabb távon is pozitív lehetőségeket nyit meg”

– fogalmaz dr. Sinkó Eszter. Hozzáteszi:

A háziorvosi rendszerben is sok digitális eszköz van elterjedőben. Szerencsére ezt a folyamatot a kormányzat is támogatja. Az EESZT-ben rengeteg betegadat jelenik meg, itt a mesterséges intelligencia bekapcsolódása új távlatokat nyithat meg.

Praxisközösségek két szintje

Komoly változást jelenthetnek a háziorvosok köré szerveződő praxisközösségek. Ennek két szintje van:

a kollegiális, „light” verzió adatfigyelést- és elemzést, közös értékelést, szakmai felügyeletet, háziorvosok közötti együttműködési háló kiépítését jelenti. Motiváló erő, hogy a belépők megkapják a szakorvosi bérek 80%-át.

A következő szinten pályázatokkal „valódi” praxisközösség jönnek létre, kibővített hatáskörrel. A szakvizsgával rendelkező háziorvosok szakorvosként is tevékenykedhetnek. A közösségbe egyéb, kiegészítő szakemberek, gyógytornászok, gyógytestnevelők, dietetikusok, pszichológusok is megjelennek, a betegért együtt dolgozó team-ek jönnek létre. A belépésükkel megjelenhetnek a régóta vágyott preventív szolgáltatások. A csatlakozó háziorvosok a szakorvosok bérének 100%-át kapják. A tervek szerint a valódi praxisközösségek már az év végéig létrejöhetnek. Ezzel kialakulhatnak a hatékony betegutak, a kezelések egymásra épülése, az egységesítés.

A konzervatív gyógyszeripar belépett a 21 századba

Az országok már az első hullám elején lezárták a határaikat, az áruk szabad mozgását korlátozó intézkedéseket hoztak. Ez nagy kihívás volt az iparág szereplői számára. „Pillanatok” alatt kellett átstrukturálni a globális ellátási láncaikat. Ez a probléma a gyógyszeriparban a generikus gyártókra hatványozottan érvényesült, hiszen számos generikus gyógyszer hatóanyagát, vagy fontos összetevőjét Kínában, vagy Indiában állítják elő-olvasható egy későbbi helyen a cikkben.

A pandémia okán naprakész logisztikai rendszert kellett felépíteni, erőforrás átcsoportosítással, összehangoltabb működéssel, amely megnövelte az ellátás-biztonságot. Ez a hatékonyság növelés ugyanígy érvényes a K+F (Kutatás +fejlesztés, a szerk.) tevékenységre is. A humán klinikai vizsgálatban részt vevő betegnek akár be sem kell mennie a klinikára, az orvos távolról is végezhet állapotfelmérést.

Megváltozott az együttműködés az engedélyező hatóságokkal is

A vakcinafejlesztésben részt vevő társaságok esetében minden lépcsőnél bevonták az illetékes törzskönyvező hatóságot (FDA, EMA), akinek így naprakész információja volt a folyamatról. Érdemben tehetett javaslatokat, módosításokat kezdeményezhetett a vizsgáltok tervezésében. Így nem a fejlesztés végén kapott egy több ezer oldalas dokumentumot, ezért sokkal gyorsabban folytathatta le az engedélyezést.

Ezeket a tanulságokat mindenképpen érdemes megtartani a vírushelyzet után. A folyamat erőforrás igénye miatt nem biztos, hogy ez a metódus minden esetben működik, egymással párhuzamosan tucatnyi gyógyszerrel, de ha van egy ígéretes terápiás alternatíva, ahol nagyon jelentős a társadalmi igény, vagy korábban nem létezett hatásos terápiás alternatíva, akkor képesek lehetnek „közösen fejleszteni”.

Szintén komoly kitörési pont, hogy az alap- és klinikai kutatás, valamint a gyártás együttműködése sokkal gyorsabb, hatékonyabb, összehangoltabb lett. Ezzel a gyártás tervezése is hatékonyabb lehet, a terápia hamarabb ér el a betegekhez.

Ez jelentős hatékonyságnöveléssel jár. Az orvosok az igényeiknek megfelelő módon jutnak szakmai információhoz. Az orvoslátogatónak sem kell akár több száz kilométert utaznia egy találkozó miatt, otthonról egy nap alatt több orvossal tud videochat-elni.

A járvány újra elültette a nyugati ember fejében, hogy vannak veszélyes vírusok, törhetnek ránk újabb fertőzések. Most kialakult az éberség a fejlett társadalmakban is. A hatékony megelőzés, kezelés igénye rendkívül erős.

 

egészségügy

 

A magánegészségügy mint szelep

A Covid helyzet a magánegészségügyben – többek között – új termékek megjelenését hozta magával. A cégek már az első hullámban napok alatt megjelentek például a tesztelés szolgáltatásokkal. Ahogy egyre több tapasztalatuk lett a vírus okozta megbetegedésekről és ezek hosszabb távú következményeiről, piacra kerültek az un. „post covid” csomagok, amelyek a – nagyon különböző – szövődmények kiszűrésével és azok gyógyításával foglalkoznak.

Megjelentek a szűrések a vállalati csomagokban is. Egyelőre nem tudni, de könnyen elképzelhető, hogy a koronavírus oltás, az influenzához hasonlóan szezonális lesz

– említi az előnyöket Leitner György, az Affidea az Affidea Magyarország vezérigazgatója, a Primus, Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

Néhány, már most is létező egészségügyi szolgáltatás használata intenzívebb lesz. Ilyen a teleradiológia, vagy a telemedicina. Ez utóbbi is megtalálja a helyét, például a terhesgondozásban, a diabetes kezelésben, a hipertóniában, és más, krónikus betegségek esetében. Valószínűleg nő a triázsolás szerepe, vagyis amikor a páciens az orvossal való telefonos konzultáció után dönt, merre menjen tovább a gyógyítás útján.

A videokonzultációk gyakorisága már a közeljövőben nőni fog

Egy szűrés- vagy laborlelet megbeszéléséhez fölösleges a személyes találkozó. Ezek az metódusok a 21. század technikáját hozzák el az egészségügyi kommunikációba, kiszélesítve a hatékony és gyors orvos-beteg kommunikációt. A maszkviselés Leitner György szerint hosszabb távon velünk maradhat. Nem feltétlenül a koronavírus miatt, hanem akár az influenzajárványok okán. Ha ez, és a kézfertőtlenítés megmarad, akkor sok emberéletet meg lehet majd menteni. Nézzük meg a Távol-Keletet, ahol jóval kisebb járványok, vagy akár egy náthás állapot miatt sem kínos a maszkviselés.

A mostani komoly sokk miatt egészégtudatosabban fogunk élni. Tapasztaljuk, olvassuk, hogy milyen sokan várják az oltást, megváltásként élik meg, amikor felhívja őket a háziorvos a jó hírrel. Ez az egész világ figyelmét ráirányította a járványok megelőzésére és kezelésére.

Az Affidea Vezérigazgatója szerint a magánegészségügy most is rengeteg terhet vesz át az államitól, komoly mértékben csökkenti a közellátásra nehezedő nyomást. Ez a „szelep” a második-harmadik hullám idején sokkal fontosabb, mint tavaly tavasszal volt. Biztos benne, hogy a vírushelyzet elmúltával jelentkező betegszám növekedést is fogják tudni kezelni.

(Hajdu László  teljes cikkét olvassa el a Pénzcentrum odalán!)

Kapcsolódó

 

egészségügy

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük