Mi magyarok, különlegesek vagyunk! – Szilveszter a detoxban

A magyar értelmiségnek két útja van: az egyik: az alkoholizmus; – a másik járhatatlan. Emlékezetem szerint ez a tipikusan pesti vicc a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben terjedt viharsebességgel a fővárosban, s nem kis derültséget keltett a hallgatóság körében. Mint minden jó vicc, ez is telitalálat volt. És ma is aktuális.

Nemrégiben igen magas helyről értesülhetett a közvélemény,

hogy a pálinka Magyarországon valójában népélelmezési cikk, indokolt tehát, hogy a nemzet legjobbjai adómentesen főzhessenek otthonukban innivalót, s holmi fináncok ne nyaggathassák őket, miközben saját ellátásukon fáradoznak. Az adómentes pálinkafőzés joga, mint pénzügyi lelemény aztán kibővítette a vedelő értelmiség körét a teljes magyarságra. Íme, sikeres európai felzárkózásunk egyik ténye:

Az Eurostat legutóbbi felmérése szerint 2019-ben az Európai Unióban a háztartások kiadásainak átlag 1,6 százalékát költötték alkoholra, Magyarországon viszont már 2,9 százalékot.

A finnekkel és a horvátokkal osztozunk a dicsőséges hatodik helyen az alkoholfogyasztási rangsorban, amelyben nálunk sokkal gazdagabb országok szerepelnek hátrébb. Zacher Gábor szakorvos úgy nyilatkozott:

a koronavírus hónapjai alatt a bezártság miatt ez az arány feltehetően csak tovább emelkedett 2020-ban.

Ez a statisztika persze nem mutatja a teljes képet,

ugyanis az italozási adatokhoz illene hozzá rendelni a háztartások jövedelmeinek számait is. Az egy családra jutó alkoholfogyasztás mondjuk Luxemburgban lehet akár a jövedelem egy százaléka is, ha a kereset két-három-négyszerese a magyarországi átlagnak.Vagyis könnyen elképzelhető, hogy a nagyhercegség derék, gazdag polgárai több alkoholt tüntetnek el a gigájukon a magyar és a horvát iszákosoknál. A finnek helyzete kissé más, mert ők jól szerepelnek a jövedelmi rangsorban is, így az ő arányaiban magas alkoholizálásuk nem csak a jövedelmüket terheli meg átlag felett, hanem fizikai és szellemi állapotukat is. Hanem hát nekünk a magunk baja a legfontosabb, mert azon lennénk képesek változtatni.

Már ha akarnánk!

De mi inkább kiharcoltuk az egész Unióban a házi pálinkafőzés adómentességét. Tiszta szerencse, hogy Szilveszter napja igazán szolidan telt el legalábbis a fővárosban, mindössze 60 szerencsétlen ébredt a detoxikálóban, s alig nyolc aggasztóan kótyagos fiatalkorút pumpáltak talpra, de ők sem voltak életveszélyben.Vidéki adataink egyelőre nincsenek, de az jó hír, hogy nincs hír.

Alkoholfogyasztásban kicsiny országunk népe – emlékezetem szerint – évtizedek óta előkelő helyeken szerepel a nemzetközi statisztikákban, s amennyire tudom, mi a tömény szeszek legurításában jeleskedünk még rangosabb helyen. Ennek okairól, valamint következményeiről szerzők sokasága könyvtárnyi irodalomban ad széleskörű elemzést. De a szónak ez ügyben már régen nincs hatása, s a magyarországi helyzet megítélésén az sem változtat, hogy alkoholizálásban korántsem vagyunk egyedül e sártekén.

„Piál a Föld, piál ma minden, piába keverik a szeszt itt mindenféle szinten“

énekelte Hofi Géza a We are the World békedal dallamára. Biz‘ én nem tudom, mi lenne a teendő. De annyit talán tiszta lelkiismerettel leírhatok: büszkék talán ne legyünk kiváló helyezésünkre az alkoholfogyasztási statisztikában!

lapzsemle

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük