Micsoda beszéd volt… 0 77

orban

Bevallom, csak utólag hallgattam meg. Balog Zoltán hibátlanul szolgalelkű nyelvcsapásai után maga a Kegyúr, a Keresztapa következett!


Rögtön ordenáré hazugsággal kezdte

A háttér a szokásos: kurva sok nemzeti színű zászló, hogy mindenki tudja: a teremben kurva nagy magyarok ülnek. (Többségük, remélem, fog majd még máshol is ülni.) Megjelent a Kegyúr, a Keresztapa, és hozzákezdett majd 48 percig tartó, tapsokkal, hibbant röhögésekkel meg-megszakított beszédéhez. Többször is úgy éreztem, nem bírom végighallgatni: a gyomrom…

Rögtön ordenáré hazugsággal kezdte: „Mindig meglep, milyen sokan jönnek el az évértékelőre.” Aztán szellemeskedett stb. „A vak tyúk is talál szemet. Egyszer. De nem háromszor.”

Nos, az Orbán-maffia nem hasonlítható vak tyúkhoz: gondosan körülnéztek, és megállapították: vannak elegen, kétharmadnyian is, legalábbis a választási rendszer szerint, akik értékelik, ha gazemberek lesznek.

„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” ezt a Wass Albert – gyöngyszemet nemrég még Orbán Alapjogokért Központjának és médiaholdingjának igazgatójától/kurátorától olvastam. Talán ő is Orbántól kölcsönözte…

Megtudtuk, minden rendben: felemelkedés van… Meg is tapsolja a közönség, az összecsődített vagy magától összegyűlt maffiózók, a maffia bel- és kültagjai…

„Győzni fogunk, újra és újra győzni fogunk” – erre azért nem vennék mérget.

Az nagyon jó vicc volt, amikor a jól élő magyarokat a „törvények” betartására szólította föl… „Ne vonják befolyásuk alá a kormányzati politikát”… De azért a miniszterelnök urat reptethetjük ide-oda, ha megengedi, ugye? Mást nem is akarunk…

És beszélt a szegényekről is

„Mi vállaltuk a szegénység elleni harcot”.

Hát, harcot, azt vállalnak, bár leginkább képzelt ellenség ellen.

A baloldal szégyene, hogy nem vette a szegényeket emberszámba… Szégyentelen aljas gazember a magyar miniszterelnök – na de van tovább is:

„A gyerekeikért élőket az ország erején felül is támogattuk, de azokkal szemben, akik nem a gyerekeikért, hanem a gyerekeikből akartak megélni, nem voltunk se megértőek, se elnézőek.”

Taps következett, visszataszító, undorító taps, amely pontosan minősíti az összegyűlt csőcseléket.

Maga Orbán talán 2010 vagy 2011 végén mondott először ilyet, nagyjából ugyanezekkel a szavakkal. Közönséges cigányellenes hangulatkeltés volt ez, abban az országban, amelyben a lakosság igen jelentős része erősen cigányellenes: nem mondható hát, hogy Orbán ne élne a nemtelen indulatok erősítésének aljas eszközével. És persze nem „csupán” a cigányok rovására erősíti népszerűségét: a legszegényebbek között sokan vannak „magyarok” is. No és abban az országban zsidóznak, amelyben…

Aztán ígért még fűt-fát, összességében megint a viszonylag jobb körülmények között élőknek – nyilván az általa támogatott szegények rovására. Kolbászból lesz hát a kerítés is – gondolom, leállnak majd Paks II-vel, a stadionépítésekkel, kiköltözik a Várból, Mészáros eladja Balatont, hasonlók. Mert máshonnan aligha lesz elég pénz. Vagy lehet, jogállami fordulatot tervez, hogy továbbra is jöjjön a zsozsó az EU-tól..?

Lesz minden!

Szemérmetlenül hazudott – és mindig visszatért az önimádatba: nekem, én…

Lesz minden – minden jobb lesz. Csak az örök élet és az ingyen sör hiányzott.

Bevándorláspárti ellenzék, Soros György tartja őket lélegeztető gépen. És megtörtént a szocialisták és a szélsőjobbosok koalíciója…

Nácizott is. Egy zsidózás, egy nácizás: egyet ide, egyet oda. Nem tudom, mások mit szeretnek Orbánban leginkább: én nagyon élvezem, amikor megvédi a zsidókat…

Jegyezzük meg: az Orbán-fajta rendes hazafiak több mint 20 éve folyamatosan zsidóznak, néhány éve már becsületes ember számára elviselhetetlen módon, gépiesen soro(so)zva. Igaz, egyeztetnek Netanjahuval…

Eh: undorító volt az egész. Undorító és gyűlöletes

Igen: a rendszerváltás óta nem volt még Magyarországnak olyan miniszterelnöke, aki ennyi tapsoló, haszonlesőt gyűjtött volna maga köré. Aki ennyire hibátlanul válogatott volna: legalábbis közvetlen környezetében szinte kivétel nélkül csak cégéres csirkefogók vannak.

Igen: ennek az országnak a rendszerváltás óta alighanem egyetlen „miniszterelnöke” sem „örvendett” olyan undornak és gyűlöletnek, mint a Keresztapa.


„Jó, ha az ember tudja, hol a helye.”

Kapcsolódó

Diszkrimi – Orbán módra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb cikkeink

lapzsemle

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn A Brexit utáni magyar uniós szakítás rémforgatókönyvéről, a Huxitról kérdezte a Klubrádió külpolitikai …

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn Szombaton egy nappal Nagy Imre újratemetésének évfordulója előtt a Magyar Nemzet közreadta minden …

figyelem

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn Viszonylag csendesen, szinte lábujjhegyen érkezett meg kora délután Komlóra a beígért rossz idő, …

Rab

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn Apuka puskát vett Amerikában, mire a futballsztárságot és a hittérítést kipróbált gyermek arra …

Pin It on Pinterest