Miért beteg a magyar forint? 6 ok a sok közül….

A forint gyengülés trendje a további gyengülés felé mutat. Sőt talán mintha gyorsulna is a folyamat: 2017 végén 310.14, egy évvel később 321.51, tavaly év végén 330.52, 2020. december elsején pedig már 357.37 forint volt egy euró ára. Az ÁrfolyamTudós  felsorakoztatott 6 nyomos okot, ami a forint gyengélkedését okozza.

1. Mert a kormányzat forintgyengülést akar

Bár a Magyar Nemzeti Banknak elvileg nincsen árfolyamcélja, a gyakorlatban a közgazdászok hosszú évek óta úgy tapasztalják, hogy mégis van. A lépései évekig a forint lassú, fokozatos leértékelődése irányába hatottak, az alacsony kamatokon és más lazító intézkedéseken keresztül. Az MNB-t a világ egyik leglazább jegybankjának tartották, tartják. A leértékelgetésnek meg is van a logikus magyarázata, az ugyanis segíti az exportot, ezen keresztül pedig az egész gazdaságot. Nincsen jele annak, hogy ez a politika változna. Néha úgy tűnik, mintha egy láthatatlan sávban szeretnék terelgetni az euró/forint árfolyamot a lassú leértékelődés felé.

2. A külföldi tőkepiaci környezet

De nemcsak a forint gyengült az idén, hanem a többi régiós európai deviza is. Míg az euró/forint 8,4, százalékkal ment fel, addig a lengyel zloty 4,9, a cseh korona 3,7 százalékkal. A gyengülés nagy része már a tavaszi koronavírus-hullám idején bekövetkezett. A válságok során a nemzetközi tőkepiaci befektetők egy része hajlamos a kisebb, gyengébb, kevésbé fejlett országokból a biztonságosnak tartott régiókba és azok devizáiba menekülni. (Részben ez okozta például a svájci frank extrém erősödését is a 2008-2009-es válság után.)

3. A gyenge válságkezelés

A közgazdászok szerint a többi országtól messze elmarad a koronavírus-válság kezelésére fordított hazai kormányzati segítség. Ennek van egy olyan gyakorlati oka, hogy a magyar kormány akkor is óriási mértékben élénkítette a gazdaságot az utóbbi években, amikor az amúgy is jól ment. (Gyakran használt hasonlattal a lejtőn is tövig nyomta a gázt.) Így mostanra nem maradt annyi forrás a gazdaságélénkítésre, mint kellett volna.

4. Háborúnk Brüsszellel

Biztosan nem emeli a külföldi befektetők bizalmát az ország iránt, hogy a jogállamiságról szóló feltételek miatt a magyar és lengyel kormányzat megvétózta az Európai Unió gazdaságsegítő csomagját. Ezzel kockáztatva a Magyarországra áramló évi több milliárd eurós uniós forrásokat is. A jelenség azonban hosszú távú, a kormányon levő párt közel tíz éve folytat szabadságharcot saját szövetségesei ellen. Gazdasági oldalról emiatt kérdéses, hogy kapunk-e elegendő nyugat-európai segítséget, ha az ország nagyobb bajba kerülne.

<<FRISS HÍREINK!>>

5. A magas infláció

Bár az összefüggés nem mindig törvényszerű, a magas infláció gyakran okozza vagy kíséri a deviza leértékelődését. (A leértékelődés pedig visszahat az inflációra, gerjeszti azt.) A tavalyi 3,4 százalékos éves átlagos magyarországi infláció idején például az Eurostat szerint Lengyelországban 2,1, Csehországban 2,6 százalékos pénzromlást mértek. Idén azonban nálunk csökkent, a két országban emelkedett ez az érték.

6. Az alacsony kamatok

Az alacsony hazai kamatokat évekig a forintgyengülés legfontosabb okaként emlegették. Így ugyanis az (intézményi) befektetőket arra ösztönzik, hogy ne forintban tartsák a pénzüket, azaz adják el a forintot. A válság miatt azonban idén a lengyelországi és a csehországi alapkamatot is durván visszavágták, az állampapírjaik hozamszintje is nagyot csökkent. Így ez a tényező ma már relatíve akár erősíthetné is a forintot, amelynek egyes befektetéseknél kamatelőnye alakult ki. Bár a magyar magánszemélyek a lakossági állampapírokon keresztül el vannak kényeztetve, és egész tisztességes, inflációt meghaladó hozamokat is remélhetnek (4-5 százalékot öt évre), a jegybanki alapkamat ehhez képest alacsony. De nemcsak az alapkamat, hanem egy sor más, bankoknak és más intézményi befektetőknek szóló befektetési konstrukció is messze elmarad az inflációtól. Például:

Egyhetes jegybanki betét: évi 0,75 százalék
Alapkamat: évi 0,6 százalék
Egy éves diszkont kincstárjegy referenciahozama: 0,48 százalék
Tíz éves államkötvény referenciahozama: 2,18 százalék (lengyel: 1,255 százalék, cseh: 1,252).

forint

 

Egy hozzászólás itt: “Miért beteg a magyar forint? 6 ok a sok közül….

  • Avatar
    2020.12.07 - 07:54
    Közvetlen hivatkozás

    Nyilván mindegyikben van ráció, de az, hogy a semmitérő forinttal matolcsi, és a bankjai,és matolcsi pereputtyának a bankjai kaszálnak irgalmatlanul nagyot. Orbán mit is mondott jónéhány évvel ezelőtt? Ha az euró ára eléri a 300 Ft-ot, a miniszterelnöknek le kell mondania.
    Nos, mi már évek óta erre várunk. Nem világos, hogy orbán miért hagyja matolcsit garázdálkodni?A kormányban senkit nem érdekel, hogy az emberek már szinte semmit nem kapnak a pénzükért?

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük