Miért kell bepótolni olyan tanítási napokat, amelyek az őszi vagy a téli szünetre esnek?

A probléma nem most jelentkezett először, csak éppen a jelenlegi tanévben feltűnőbb a sok hosszú hétvége, s az emiatt áttett munka- és tanítási napok miatt. A pedagógusok értetlenül szemlélik a szervezést: az NGM-nek és az Emmi-nek idén sem sikerült egyeztetnie.

A gyerekek teljesen kikészültek

– Semmi értelme, normálisan nem lehet ilyenkor tanítani, a gyerekek teljesen kikészültek – panaszkodott egy általános iskolás tanító múlt szombaton. – De ezt még megértem, hiszen az október 22-i hétfőt tanítjuk most le. De azt magyarázza már el valaki, miért kell novemberben egy, decemberben pedig két szombaton is iskolába jönnie a gyerekeknek?! Miért kell bepótolni olyan napokat, amelyek az őszi vagy a téli szünetre esnek?

A pedagógus értetlensége érthető, hiszen a karácsonyig hátralévő időszakban három szombat is tanítási napnak számít: november 10-én november 2-t, december 1-én szenteste, rá két hétre pedig szilveszter napját kell utólag, illetve előre letanulniuk a gyerekeknek. Csakhogy eredendően mindhárom pótlásra kijelölt nap elvileg iskolai szünet idejére esik, vagyis komoly kiszúrás a diákokkal, hogy az őszi és a téli szünidő egy részét előre elveszik tőlük.

Nem sikerült két dolgot egyeztetni

– Az igényelt információ nem az Oktatási Hivatal tevékenységére vonatkozik – válaszolta igencsak szűkszavúan (és lassan) az OH kommunikációs osztálya, amelynél a Népszava az iránt érdeklődött, miért alakult így a tanév rendje, s ki illetékes a munkanapok és a szünetek egyeztetésében? A probléma ugyanis nem az idén jelentkezett először, csak éppen a jelenlegi tanévben feltűnőbb a sok hosszú hétvége, s az emiatt áttett munka- és tanítási napok miatt.

A hosszú hétvégékről és a miattuk megváltozott munkarendről amúgy a Nemzetgazdasági Minisztériumban határoznak, méghozzá idejében, mint tették azt tavaly májusban a 9/2017-es rendeletükben. A tanév rendjéről, benne az iskolai szünetekről és az áttett tanítási napokról viszont az Emberi Erőforrások Minisztériumában döntöttek az idén júniusban. Több mint egy évvel azután, hogy kiderült, melyek lesznek a hosszú, illetve a rövid hétvégék. És még így sem sikerült összeegyeztetni a kettőt, sőt, még arra sem futotta a közoktatási döntéshozóktól, hogy egyeztessék az áttett tanítási napokat az iskolai szünetekkel, s valakinek feltűnjön: a pótlandó négy nap közül három napon elvileg nem lenne tanítás.

Novemberben egyszer, decemberben kétszer is tizenegy napot kell iskolába menni

Pedig a rendelet elég egyértelmű: „Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. november 5. (hétfő). A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3. (csütörtök).”

– Novemberben egyszer, decemberben kétszer is tizenegy napot kell iskolába menni, egy nap szünettel – jegyezte meg egy középiskolás tanár. – Elvileg persze az iskola kiadhatná szünetnek, hiszen évente hat-nyolc nappal minden intézmény maga rendelkezik, de például mit csináljanak azok, akik diákhétre vagy valamilyen más saját rendezvényre szokták felhasználni ezeket? Ott bizony marad a szombati tanítás, meg a tudat, hogy a gyerekek túlterheltek, erre még meg is szívatják őket. Persze ez a minisztériumban megint nem érdekel senkit, sőt, biztos valaki fel is vette a jutalmat a tanév rendjének remek összeállítása miatt…

(Forrás: Népszava)

https://varosikurir.hu/tiz-csaladbol-negy-el-szeretne-vinni-gyermeket-az-allami-oktatasbol/