A mai nap rengeteg problémás törvényt nyújtott be a Fidesz-KDNP. Ezek közül a legszembetűnőbb és talán legbotrányosabb a házszabály-módosítás. Ugyanakkor nem szabad, hogy elsikkadjon, hogy a kormány benyújtotta, hogy a Türk Tanács budapesti irodát nyit.


Ennek az új irodának a vagyona mentesül a közteherviselés és a jogszolgáltatás alól,

a személyzete nemzetközi mentességet élvez, ráadásul az iroda költségvetését a magyar államnak kell biztosítania. Nehezen látom, hogy miért lenne erre szükség és ezért a Nemzetbiztonsági bizottsághoz fordulok, hogy adjanak magyarázatot miért szolgálja ez Magyarország nemzeti érdekeit – foglalta össze a lényeget közösségi oldalán Ungár Péter.

Sorok között a lényeg….

Orbán Viktor a Türk Tanácsban „isten bizonyra” beígérte, hogy a magyar uniós biztos segíteni fogja Törökország és Azerbajdzsán uniós csatlakozását. Várhelyi éppen a napokban küzd azért, hogy elfogadják személyét a posztra, amiért szerdán még Orbánt is “megtagadta”

Ha sikerülne megszerezni a bővítési portfóliót,

„akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal”

– mondta akkor a nemzetvezető. A türkök most egy lépéssel közelebb kerültek Európához, ugyanis a törvényalkotási dömping részeként benyújtották a

„Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről”

címet viselő törvényjavaslatot is, aminek lényege, hogy

a Türk Tanács irodát nyit Budapesten.

Ezzel szemben…

A székhely-megállapodásról szóló javaslat preambuluma szerint

a magyar kormány és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának Titkársága – tekintettel a magyar és a türk népek szoros történelmi és kulturális kapcsolataira – megállapodtak a Türk Tanács magyarországi Képviseleti Irodájának megnyitásában.

Magyarország feladata lesz megfelelő irodát találni és berendezni székhelynek

A Türk Tanács összes tagállama (Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán) képviselőt delegál a magyar irodába. Ami pedig a mentességeket illeti, a javaslatban az áll, hogy:

az Iroda, annak vagyona, eszközei és archívumai – függetlenül attól, hogy hol találhatók és kinek a birtokában vannak – a feladataival kapcsolatban mentesülnek a házkutatás, lefoglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtó, közigazgatási, bírói vagy igazságszolgáltatási szervek bármely egyéb beavatkozása, továbbá bármilyen jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a CFM (a Türk Tanács Külügyminisztereinek Tanácsa – T. R.) lemondott mentelmi jogáról.

Tovább is van…..

  • Az Iroda Archívumai és dokumentumai, hivatalos levelezése, valamint a rá vonatkozó vagy a birtokában lévő, hivatalos használatára szánt dokumentumok és egyéb hivatalos kommunikáció sérthetetlenek.
  • Magyarország évente fedezi a Türk Tanács irodájának költségvetését, ezt a magyar külügyminisztérium hagyja jóvá.
  • Továbbá az iroda, annak eszközei, bevételei és egyéb vagyona mentesülnek az összes közvetlen adó alól, az összes vám- és kiegészítő pénzügyi kötelezettség alól, visszaigényelhetik a hivatalos felhasználására vásárolt áruk és szolgáltatások árában áthárított jövedéki adót, a helyiségekre vonatkozó állami ingatlanadót pedig Magyarország fizeti.

Az iroda személyzete is kiváltásokkal és mentességekkel fog rendelkezni, például:

  • mentesek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb
  • hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól;
  • mentesek az Iroda által fizetett illetmény és egyéb járandóság tekintetében az adózás alól;
  • mentesség a házastársaikkal és az eltartott hozzátartozóikkal együtt a bevándorlási
  • korlátozások és az idegenrendészeti nyilvántartásba vétel alól;
  • a fizetési eszközök beváltása tekintetében könnyítéseket élveznek;
  • nemzetközi vagy belső válság idején őket, házastársukat és eltartott hozzátartozóikat hazatérési könnyítések illetik meg, amelyek révén kívánságukra a lehető legkorábban távozhatnak.

Fontos kitétel,

hogy a türk külügyminiszteri tanács jogosult és köteles lemondani az iroda személyzet bármelyik tagjának mentelmi jogáról, amennyiben véleménye szerint a mentelmi jog akadályozná az igazságszolgáltatást, és arról a Türk Tanács érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani.

A törvényjavaslat indoklásából kiderül, hogy:

Magyarország – közös történelmi és kulturális gyökereinkre támaszkodva – a kezdetek óta nagy érdeklődéssel követte a türk identitású népek együttműködését a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának keretein belül, és egyértelmű jelét adta annak, hogy érdeke a szervezettel való partnerségi kapcsolatok kiépítése és fenntartása.

A keleti kapcsolatok fejlesztése jegyében a Türk Tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikai törekvésekben: Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerségi szinten vannak kapcsolataink, és erre törekszünk Kirgizisztán és Üzbegisztán vonatkozásában is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét