Mit ér a békegalamb, ha vörös?

Vörös színű békegalambot festett Franco-tábornok (1892-1975) sírjára egy spanyol performance-művész szerdán a Madrid melletti Elesettek Völgyének bazilikájában.”A szabadságért” – írta a diktátor kriptáját fedő márványlapra festett műve fölé a férfi, akit a székesegyház biztonsági személyzete őrizetbe vett és kivezetett az épületből.

Az akciót Pedro Armestre fényképész rögzítette,

és tette közzé a videófelvételt Twitter-oldalán, felfedve, hogy az elkövető Enrique Tenreiro szobrász és performance-művész.

A felvételen azt látszik, hogy Tenreiro őrizetbe vételekor azt mondta: tettének célja a spanyolok közötti megbékélés, hogy

„egyik tábor se legyen győztes”.

A férfi végül szabadon távozhatott, de várhatóan eljárás indul ellene. A megrongált sírkövet fehér lepedővel takarták le, amíg sikerül letisztítani róla a festéket.

Az akció a néhai diktátor exhumálását övező vita kellős közepén történt, egy nappal azután, hogy a spanyol kormány és a Vatikán egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett az ügyben.

Míg Carmen Calvo spanyol miniszterelnök-helyettes azt állította:

a katolikus egyházzal közösen keresik a megoldást arra, hogy Franco földi maradványait ne a madridi Almudena katedrálisban temessék el újra, addig a Greg Burke vatikáni szóvivő cáfolta, hogy lenne ilyen megállapodás.

A spanyol parlament szeptember közepén szavazta meg kormányzati előterjesztésre a tábornok exhumálását. A család számára felkínálták a lehetőséget, hogy megnevezze: hol kívánja végső nyugalomra helyezni a diktátort.

A hozzátartozók a Madrid belvárosában, a királyi palota mellett található, impozáns Almudena katedrális választották, noha kifejezték ellenvetésüket az exhumálással kapcsolatban. A Franco-család tulajdonában van egy kripta a katedrálisban. Ide temették el a diktátor tavaly elhunyt lányát is. A spanyol azonban kormány attól tart, hogy a katedrális zarándokhellyé válhat az francoizmus dicsőítői és az európai fasiszták számára, ezért igyekszik megakadályozni.

Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája.
Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, legalább 30 ezer embert kivégeztek.

Az Madridtól mintegy 50 kilométerre található,

gigantikus kőkeresztjéről már messziről észrevehető Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda szállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is, a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik.

A spanyol állam az elmúlt több mint egy évtizedben többször tett kísérletet arra, hogy megfeleljen a múlttal való szembenézés társadalmi igényének, azonban ennek eddig kevés kézzelfogható eredménye volt. Ugyanis sem a polgárháború, sem a Franco-diktatúra megítélése nem egységes, az áldozatok rehabilitálásának ügye még mindigviharokat kavar. A diktátor exhumálása felélesztette a közéleti vitát arról, hogy vajon ez a lépés valóban a megbékélést szolgálja-e, vagy csupán a sebeket tépi fel.