Mit kezdenek az ellenzéki polgármesterek a lakásár- és bérletdíj csapdával?

Budapest új főpolgármestere, Karácsony Gergely mellett a józsefvárosi Pikó András is kifejtette már, mik a tervei az eszementen elszabadult fővárosi ingatlanárak és bérleti díjak megfizethető mederbe terelésére. A XIII. kerület pedig már régen építi a maga szociális lakásait.

Lakhatási válság

A GKI Gazdaságkutató Zrt. tanulmánya szerint, amelyet az online szállásközvetítő platform az Airbnb megbízásából készítettek, lakhatási válság várható.

A tanulmányban kiemelték, hogy míg 2011-ben még csak a háztartások 10 százalékának, addig 2017-re már a háztartások 60 százalékának jelentett volna túlzott megterhelést egy albérlet kifizetése. A lakások a keresetekhez viszonyítva drágultak, ugyanis mára 33 hónappal (42 százalékkal) több kereset szükséges egy használt, és 24 százalékkal több egy új lakás megvásárlásához, mint 2010-ben.

A valamivel több mint 920 ezer fővárosi lakás 84 százaléka van saját tulajdonban, 9 százaléka kiadott magánlakás, öt százaléka önkormányzati, tegyük hozzá a kutatáshoz ez az a szektor ahol a legtöbbet segíthetnek a a helyi önkormányzatok két százaléka egyéb tulajdonú.

Állam és önkormányzat együtt?

A tanulmány szerint az ingatlanárak növekedésével szemben a leghatékonyabb védekezés az ingatlanállomány bővülése, amelyhez a GKI szerint az államnak is hozzá kellene járulnia lakásépítési projektekkel. Ennek szükségességét mutatja szerintük, hogy míg 2000 és 2010 között évente átlagosan 9000 új lakás épült, addig 2010 óta ez a szám csupán 3000.
Szorgalmazzák azt is, hogy az önkormányzatok fordítsanak nagyobb figyelmet a meglévő bérlakások felújítására, hiszen a 2017-es adatok szerint az önkormányzati lakások közül 9 ezer üresen áll.

Közölték, hogy ezen felül az építőiparban jelentkező munkaerőhiány is olyan tényező, amely visszafogja a lakásépítést és állami beavatkozást igényel. A tanulmány kitér arra is, hogy az ingatlanárak emelkedésének egyik fő hajtóereje a befektetési célú ingatlankereslet, amit alapvetően befolyásol az alacsony kamatkörnyezet. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a rövidtávú lakáskiadás, mint például az Airbnb, nem szerepel a budapesti albérletárak emelkedésének fő tényezői között.

Amennyiben összefognának,

vagy külön külön, de megoldanák, a fővárosban a kerületek az üresen álló ingatlanok bevonását a bérlakáspiacra, az jelentősen csökkenthetné az árakat.

A lakásbotrányok sújtotta I. kerületben az új polgármester a mesterségesen alacsonyan tartott és Fidesz csókosoknak osztogatott önkormányzati lakásbérleti díjak egységes rendezésére készül. Karácsony Gergely  is ismertette elképzelését a piac letörésére, ám ő első körben nagyon helyesen, az előző fővárosi vezetés által kezdeményezett kilakoltatásokat függesztette fel.

Amennyiben az új polgármesterek a következő öt évben végigviszik a lakás- és bérleti piacot érintő programjaikat, akkor azzal ingatlanpiaci szempontból elsősorban a lakásbérlők járnak jól.