Mit üzen a Knaus-üggyel az Orbán-rezsim? Bárkiből közellenséget csinálhatnak — Lapzsemle

Hányan tudták idén nyárig Magyarországon, hogy ki lehet „Soros karmestere”? Amint arra pár hete már felhívtuk olvasóink figyelmét, az Orbán-propaganda szennylapjai újabban Gerald Knaust nevezték ki „ügyeletes célpontnak”. A Fidesz-nyaloncok azóta elkészítették a szokásos B-kategóriás sztorijukat, miszerint Knaus és berlini agytrösztje ördögi összeesküvést sző a mi jóságos illiberális rezsimünk ellen. Heti lapzsemle.

A szokásos hisztéria

A magyarnemzetes botránygyárat bizonyos körökben „oknyomozónak” nevezik. Kedvenc műfajuk olvasóközönségük hergelése, amit az éppen kijelölt „ellenségeiket” gyalázó cikksorozatokkal igyekeznek elvégezni. A 2018-as választás után Szakács Árpád hirdette meg a kulturális „őrségváltást”, Trianon centenáriumán ugyanő vezényelte a szabadkőművesek elleni konteó-őrületet — és most megtalálták Soros György hálózatának állítólagos „karmesterét”…

Bűnügyet orrontanak

Szerintük Gerald Knaus, a Euro­pean Stability Initiative (ESI) elnöke, valamint a European Council on Foreign Relations (ECFR) nevű lobbiszervezet tevékenysége, amit a magyarnemzetes „oknyomozók” heteken át nagy kínnal-keservvel próbáltak feltupírozni, „egyértelműen hazánk ellen irányul”. A fideszesek persze következetesen összekeverik saját magukat Magyarországgal. Aki azt merészeli bemutatni és bírálni, amit 2010 óta ők művelnek a magyar belpolitikában és az EU-ban, az szerintük hazánkat támadja… Most már ott tartanak, hogy azt latolgatják, Knaus és munkatársai elkövetik-e „alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntettét”. Arról cikkeznek, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vagyis az elhárítás szakemberei előtt van a magyarnemzetes tényfeltáró cikksorozat…

Német lapok is felfigyeltek a hajszára

A Knaus elleni „sorosozás” botrányával budapesti beszámolóban foglalkozott a Süddeutsche Zeitung, a legolvasottabb német lap.
A Süddeutsche Zeitung munkatársa, Cathrin Kahlweit megállapította: Magyarország immár a legmagasabb szintre emelte a hadjáratot Gerald Knaus ellen. Az újságíró a Miniszterelnöki Hivataltól is érdeklődött az ügyről, ahonnan igazi konteós szellemben válaszoltak: „Egy évtizedbe telt, amíg sikerült beazonosítani mindazokat, akik nemzetközi szinten folytatják a rágalomkampányt Magyarország és Orbán Viktor ellen. De még mindig vannak olyanok, akik álcázva dolgoznak Soros Györgynek és a Nyílt Társadalom Alapítványnak, és ily alapon támadják a magyar álláspontot a többi közt a bevándorlás és a keresztény identitás megőrzése kapcsán.”

Knaus ideget talált

A berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója a német konzervatív Die Welt szerint ma „az egyik legfőbb közellenség a magyar vezetés szemében. Gerald Knaus azt mondja, azzal vívta ki a Fidesz ellenszenvét, hogy munkatársaival még áprilisban jelentésben mutatták ki: az utóbbi 6 évben Budapest és Varsó, vagyis éppen az a két ország kapta a legtöbb uniós támogatást, amely a leginkább visszalépett a demokrácia területén.

Márpedig ezzel alighanem ideget talált el Orbán Viktornál, máskülönben a kormánya nem szállna be egy német kutatóintézet elleni támadásokba. Gerald Knaus szerint öt év múlva ismét lehetnek politikai foglyok az EU-ban, ha Brüsszel nem reagál arra, ami Magyarországon és Lengyelországban folyik. Hiszen a kormányhű média mindkét államban hecckampányt folytat a politikai ellenfelek ellen, és a hatalom fokozatosan lehetetlenné teszi a tisztességes bírósági eljárásokat.”

A nagyszerű azerbajdzsáni demokráciával egy sorban

A Magyar Narancsnak nyilatkozva Gerald Knaus nemrég elmondta,  hogyan támadták őt korábbi tevékenysége miatt Azerbajdzsán hivatalos körei.
„Amikor arról számoltunk be, hogy Azerbajdzsán aláássa az Európa Tanács munkáját, sokkal hevesebb reakciókat kaptunk. (A kaukázusi állam az úgynevezett „kaviár diplomácia” módszerével hálózta be a különböző tagállamok képviselőit, hogy ezáltal puhítsa vagy esetenként akár teljesen el is hallgattassa a jogállamiságát és az emberi jogok lábbal tiprását érő kritikákat – a szerk.) Egy kétes hátterű intézet például leközölte saját „tanulmányát” egy állítólagos összeesküvésről, amelyben én mozgattam a háttérből a szálakat. De nem maradhatott ki Soros György és Örményország sem a muszlim- és Azerbajdzsán-ellenes akciónkból, amelynek célja – szerintük – az volt, hogy diszkreditáljuk a fantasztikus demokráciájukat. Vicces iromány volt, de nem sok hasznot hozott a szerzőinek, hiszen az Azerbajdzsánról szóló kutatásunk vezetett ahhoz, hogy 2017-ben lemondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke. (A spanyol Pedro Agramuntot először 2013-ban nevezte meg az ESI mint Azerbajdzsán színfalak mögötti védelmezőjét, később az OCCRP oknyomozó központ az Azerbaijani Laundromat feltárása során azt is bemutatta, hogy a politikus ezzel anyagilag sem járt rosszul – a szerk.) Nem túlzok: ez volt az intézmény történetének legnagyobb botránya. Azaz, ha alapos, jól alátámasztott kutatást jelentetünk meg, annak igenis lehet hatása – még ha el is tart egy ideig.”

Ezért idegesek Orbánék: A varázsló, a vírus és egy fazék arany

A magyar kormány figyelmét az után keltette fel, hogy a European Stability Initiative tavasszal jelentette meg „A varázsló, a vírus és egy fazék arany” című elemzését, amely azt mutatta be, hogy a kormányzati retorikával ellentétben a magyar kormány igenis az EU koronavírus-mentőcsomagjának legnagyobb haszonélvezője. Ezek után több magyar kormányhivatalnok is nekiállt cáfolni az érveit. Knaus egy Spiegel-cikkben is kifogásolta, hogy Magyarország több pénzt kap az EU-tól a koronavírus elleni harcra, mint Olaszország, holott az előbbiben mindössze 10, utóbbiban 9100 halálos áldozata volt a járványnak a döntés meghozatalakor. „2020. március 30-a sötét nap az EU-támogatások történetében. Megmutatta, hogy a szolidaritás rendszerében valami alapvetően elromlott” – írta.

Felhördülés és gyűlöletkampány

A Magyar Narancs emlékeztetett: az Orbán-kormány holdudvara már akkor is felhördült, de a valódi lejárató kampány szeptemberben indult. „Gerald Knaus célja világos: Orbán Viktort kiiktatni” – írta nemrégiben egy véleménycikkben a Magyar Nemzet.
A Magyar Narancs kiemelte: a kormánypropagandát szolgáló napilapban megjelent egy „oknyomozásnak” álcázott cikksorozat is, amelyben Knaust a Soros-hálózat európai vezetőjeként mutatták be, akit a milliárdos filantróp azért fizet, hogy összehangolt támadást vezényeljen a magyar kormány ellen. E hamis állítást arra építik fel, hogy az ESI-nek fontos és nyilvános támogatója a Nyílt Társadalom Alapítványok.
A European Stability Initiative nevű think tank vezetője szerint problémás, ha Magyarország úgy gondolja, “neki jár” a Brüsszelben odaígért pénz. „A magyar kormány az EU-t készpénz-automatának tekinti” — fogalmazott az elemző.

HVG-portré Gerald Knausról

Tekintélyes hetilapunk kiváló Portré rovatának Gergely Márton készített portréinterjút az osztrák politikai elemzővel. A rövid beszélgetés tanulsága: Orbánék azért félnek az ESI vezetőjétől, és azért próbálják gyalázni, mert higgadtan, és tűpontosan látja őket, ismeri gyengéiket. Knaus így mutatkozott be a HVG olvasóinak:
„A vasfüggöny árnyékában, Bécsben nőttem fel. Pár héttel a határnyitás után már Budapesten voltam. Rendkívüli hatást gyakorolt rám, hogy autokrata rendszereket békés úton le lehet váltani. A kelet-európai lelkesedést viszont felváltotta az erőszak orgiája a Balkánon. 1990-ben még láttam épségben Boszniát, és Zágrábban voltam röviddel a horvát parlament bombázását követően. A békeszerződés után, 1996-ban tértem vissza Szarajevóba, és maradtam négy évig. 1999-ben barátokkal a városban alapítottam meg azt az elemző intézetet, amit ma is vezetek, az ESI–t, az Európai Stabilitási Kezdeményezést”.

Nehogy romba döntsék Európát a nacionalisták

„A háborús bűnök, az etnikai tisztogatások megmutatták, hogy hiába telt el sok idő, a nacionalizmus épp olyan veszélyes maradt, mint amilyen a huszadik század első felében volt. A szervezettel meg akartuk akadályozni, hogy országok, társadalmak, végeredményben pedig Európa romba dőljön. Elemzéseket készítünk, és javaslatokat dolgozunk ki a politika számára.”

Miért uszít a magyar kormány a civilek ellen?

„Ahol csak négyévente számít az emberek szava, ott nincs demokrácia. Elvégre választásokat az NDK-ban és a Magyar Népköztársaságban is tartottak. Minden véleménynyilvánítás legitim. Az csak természetes, hogy a párbeszédben szót kapnak egyetemek, sajtótermékek, agytrösztök és civil szervezetek. A magyar kormány sem elvből ellenzi a civilek működését, egyeseket pénzzel is támogat. Nekik az ellenvéleménnyel van bajuk.”

Mit gondol arról az állításról, hogy Magyarországon ugyanaz a helyzet, mint Törökországban?

„Micsoda tévedés! A magyar helyzetről szóló vita szerintem is félrement”  — olvashatjuk Knaus válaszát. — „Nézeteltérésem nekem Orbán Viktor világképével van, a problémát pedig a retorikában és az azt agresszíven kiszolgáló, hatalmi eszközökkel kialakított médiaviszonyokban látom. Ahol a kritikát ellenségesnek, a kritikust pedig zsoldosnak hazudják, ott megalapoznak annak, hogy a másként gondolkodókat egyszer jogilag is üldözzék.”

Soros „karmestere”?

A HVG rákérdezett az Orbán-propaganda sorosozására is. Milyen viszonyban van valójában Gerald Knaus a milliárdossal?
„Többször találkoztunk és beszéltünk. Aki a civil társadalom területén dolgozik kitartóan, azzal ez előfordul. A magyar politikáról azonban sosem volt köztünk szó.”

Mi a helyzet az ESI bevételeivel?

„Ha az elmúlt hét évet nézi, a Soros Alapítványtól érkező összeg a költségvetésünk 12 százaléka. Pénzünk döntő hányada a svéd kormánytól és a Mercator német alapítványtól érkezik. Évi 640 ezer eurós költségvetéssel az egyik legkisebb berlini agytröszt vagyunk. Ennek fényében különösen nevetségesek a magyar vádak. Megszoktam már a személyem elleni gyűlölködést Azerbajdzsántól és Oroszországtól. De hogy ez egy uniós államból jön, az új.”

Vajon mit vizsgálnak a magyar titkosszolgálatok?

Mit szól Gerald Knaus ahhoz, hogy a propagandakampányban már „az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérletet” is pedzegetik?
„Abszurd. Mi egy berlini székhelyű civil szervezet vagyunk, amely angolul és németül publikál, de magyarul még soha nem tettünk közzé semmit. Két hónappal ezelőtt engem Budapesten legfeljebb ha húsz ember ismert. Már hogyan lehetnénk mi Magyarországon bármire veszélyesek? Az ilyen képtelenségekkel nem nekünk, hanem a hazai kritikusoknak üzen a rendszer: bárkiből készek közellenséget csinálni.”

A menekültek és Európa — egy higgadt vélemény

„A határkerítés elkészültéig Magyarországon keresztül áramlottak százezrek Nyugat felé. Érti, ugye? A külső schengeni határ, amit meg kellett volna védeni, a magyar-szerb volt, nem az osztrák-német. Nem kritizálom Orbánt, hogy nem tudott feltartóztatni százezreket, arra nem volt módja. De ha valaki illegális határátlépőket engedett be Európába, az ő volt. A politikai manipuláció mesterműve, ahogy ezt kommunikációval megfordította.
Európában akkor sem akart senki ellenőrizetlen beáramlást. A valódi választóvonal az volt és ma is az, milyen módon vagyunk hajlandóak ennek gátat szabni. Vannak, akik hallgatólagosan elfogadják: bánjanak csak olyan rosszul a hatóságok a migránsokkal, hogy annál az afganisztáni életük is vonzóbb legyen. A német kormány is ellenőrizni akarja a határokat, de a menekültjog és az emberi méltóság beáldozása nélkül. Azon dolgozom, hogy ez a kettős cél sikerüljön. ”

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük