A szezonális zöldségek árváltozásával és a kőolajárak nemzetközi emelkedésével magyarázható az év első kilenc hónapjában mért 2,7 százalékos infláció – mondta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője az M1 aktuális csatornán pénteken.

Fenébe a zöldségekkel, együnk húst!

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, szeptemberhez viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 4,6 százalékkal nőtt, az idényáras élelmiszereké átlagosan 20,5 százalékkal.

- Hirdetés -

A járműüzemanyagokért 16,2 százalékkal kellett többet fizetni, a dohányáruk ára 7,3 százalékkal nőtt.
A főosztályvezető elmondta:

a hazai általános árváltozás értékelésében figyelembe kell venni egyes termékek nemzetközi áremelkedését. Például az üzemanyagárak nagyban függnek a külső gazdasági hatásoktól, jelen esetben a kőolajárak nemzetközi emelkedésétől, ezért is érdemes ezekben az esetekben a maginflációs mutatókat nézni, amelyek kiszűrik a változékony, külső gazdasági hatásokat

Kiemelte:

így lehet az, hogy amíg az infláció 3,8 százalékos, addig a maginfláció csak 2,4 százalékos 2017 azonos időszakához képest.

Húúú, de megnyugodtunk….

Azért az jó érzéssel töltheti el az összes honpolgárt, hogy a kormány mindent jól csinált és semmi köze ahhoz, hogy hónapról hónapra egyre kevesebbet és a pénztárcában – bankkártyán – lévő pénzünk. Ők csak dübörögnek tovább mi meg majd csak megleszünk valahogy!

Az infláció emelkedéséhez többek között hozzájárult a dohányárak növekedése is, amely a szeptemberben hatályba lépett jövedékiadó-emeléssel magyarázható

– ismertette Várhegyi Judit.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét