Kiemelt hírek
Modern kori tatárjárás az MTA elleni kormányzati lépés
A tudományos műhelyek hitelessége fájt a kormánynak: a klímavédelem elhanyagolásától a szegénység elmélyítéséig mindre rámutatott az Akadémia.
A „hogyan”-ról hallgat Palkovics
Lila gőze sincs senkinek, hogy megy ez tovább – mondta a Népszavának egy kutató az akadémiai kutatóintézetek MTA-tól való elszakítását rögzítő törvény keddi megszavazása után. A kormány ugyanis csak addig rögzítette a lépéseket, hogy elveszi az akadémia mind a 15 nemzetközi hírű kutatóintézetét, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) olvasztja azokat, de hogy ezt miként akarja megtenni, arról nem beszélt a tárgyalások egy éve alatt Palkovics László innovációs miniszter.
Nem tudni, lecserélik-e az intézeti főigazgatókat, lesz-e tömeges leépítés, hogy egyszerre lépnek-e mindenhol, vagy azokon a területeken, ahol az elmúlt években olyan „ellen” kutatóhelyeket hozott létre az Orbán-kormány, mint például a Magyarságkutató Intézet, ott gyorsabb lesz az átalakítás.
Lehetnek tömeges elbocsátások, de politikai hátterű listázás is
Szűts Zoltán, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa modern kori tatárjárásnak nevezte a kormányzati lépést, mert ugyanolyan alapvető változást eredményez a magyar tudományos életben, mint annak idején a tatár hordák dúlása a magyar demográfiai és települési viszonyokban. Szerinte még az sem garancia a megmaradásra, hogy az intézetek szerepelnek a jövő évi költségvetésben. Úgy gondolja, simán lehetnek tömeges elbocsátások, de akár politikai hátterű listázás is.
Minden megkérdezett biztosra veszi a Nyelvtudományi Intézet önállóságának megszüntetését, de pletyka szinten az is terjed a dolgozók körében, hogy egyetemi központokhoz csatolnának kutatóintézeteket. (Utóbbit még annál is nehezebbnek tartanák a munkatársak, mint két kutatóműhely összevonását.) – Ki ír alá ezután ötéves kutatói szerződéseket, hiszen semmi garancia rá, hogy egy év után nem fordít fel megint mindent fenekestül a kormány – vetette fel Szűts Zoltán.
Megélhetésről van szó
Szilágyi Emese, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója szerint a következő hetekben az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) elvégez egy belső kutatást, hogy mi a munkatársak szándéka a megváltozott helyzetben. Erkölcsi iránymutatást természetesen nem adhatunk a jövőre nézve – tette hozzá, elvégre itt megélhetésről is szó van a legtöbb munkatárs esetében. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kormány lépése visszaüt az egyetemi doktori képzésekben is, mert nem lesz elég kutatásokban is jártas oktató, a bizonytalanságot látva pedig elmaradnak a jelentkezők is.
Mende Balázs a Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa azért félti a fiatalokat, mert nem látni a megmaradó „nagy” Akadémia kutatási pályázatainak jövőjét sem. – Valójában nem derült ki, mi a célja a kormánynak a hazai tudományos élet ilyen szintű felforgatásával, e nélkül pedig valóban nehéz kitalálni az átszervezés részleteit is – fogalmazta meg az alapkérdést. Szerinte ennél is rosszabb, ha van elképzelés a jövőről, csak annak semmi köze a tudományhoz.
Elképzelhetetlen, hogy ez a jogszabály ne kerüljön az Alkotmánybíróság elé
A kérdésre, vajon kinek ártanak a természettudományos műhelyek, amelyeket szintén elszakítanak az Akadémiától, azt felelte: az a baj, hogy hitelesen mutatják be az Orbán-kormány rossz döntéseit például a klímavédelemben, ami még nagyobb „bűn”, mintha egy szociológus azt mondja, nem csökken a szegénység. Mérsékelten bíznak az akadémiai kutatóintézetek munkatársai abban, hogy jogi úton el lehet érni a Magyar Tudományos Akadémiától őket elszakító, hétfőn elfogadott törvény módosítását, de támogatnak minden kezdeményezést, amely hazai vagy nemzetközi fórumokon ezt próbálja elérni.
Elképzelhetetlen, hogy ez a jogszabály ne kerüljön az Alkotmánybíróság elé – fogalmazott Szűts Zoltán. Felvesszük a kapcsolatot azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik utólagos normakontrollt akarnak kérni, hogy segítsük a beadványuk elkészítését – folytatta a sort Szilágyi Emese, hozzátéve, hogy egyéni panaszbeadványok is születhetnek a kutatás szabadságának korlátozása miatt és az uniós joggal való ütközést is vizsgálja az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).
(Forrás: Népszava)
Szerző
