Connect with us

Kerítésen innen

Módosítják a civiltörvényt – A civil világot koordináló szervezetet a CÖF-ös Csizmadia László vezeti

Megosztás

A kormány módosítani készül a civiltörvényt. A javaslatból az egyelőre az nem látszik, hogy a Brüsszel által kifogásolt Stop Soros passzusokat korrigálnák.

Megosztás

A kormány módosítani készül a civiltörvényt. A javaslatból az egyelőre az nem látszik, hogy a Brüsszel által kifogásolt Stop Soros passzusokat korrigálnák. Viszont felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza a nem költségvetési pénzek elosztásának döntési szabályait.

A javaslatot Semjén Zsolt jegyzi

A jövőben a civil szervezetek a mostani dupláját, az általuk elfogadott adományok összegének 10 százalékát pályázhatnák meg a javaslat szerint.

A Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslat – ami Gulyás Gergelyre, mint előadóra lett kiszignálva – feladatául jelöli ki az egyesülési jog gyakorlásának biztosítását, védelmét. Ezen kívül a civil szervezetek adminisztrációjának csökkentését, és hogy a jövőben minél több egyesület és alapítvány részesüljön egyedi miniszteri támogatásban.

A jövőben a kormány a duplájára, 10 százalékra emelné a civil szervezetek által gyűjtött adományok után járó normatív támogatást.

Eddig a támogatás a civil szervezetek által gyűjtött adományok 5 százaléka lehetett, minimum százezer, maximum 500 ezer forint (2017-ben ez összesen 64 millió forintos támogatást jelentett). Költségvetési többletforrással nem számol a kormány, a rendelkezésre álló források hatékonyabb elosztását tervezi.

Az egyedi, miniszteri támogatási keretet azonban növelik, hogy évente több alkalommal váljon lehetővé civil szervezetek egyedi szakmai programjainak „rugalmasabb eljárási keretek között történő támogatása”. Az indoklás szerint az elmúlt években szinte megduplázódott az e keretre beadott pályázatok száma; 2016-ban 297 ilyen pályázatot adtak be, míg 2017-ben 580 volt ez a szám.

A békemenetes főnök a főnök

A civil világot koordináló szervezet a Nemzeti Együttműködési Alap, a testület kilenc tagú tanácsa, valamint öt kollégium felelős a pénzek elosztásáért. A tanácsban biztosított a fideszes többség: kilenc tagból hármat a területet felügyelő miniszter delegál, hármat választás útján a civil szervezetek, hármat pedig a tanács esetében az Országgyűlés kormánypárti többségű illetékes szakbizottsága. A testület elnökét a miniszter nevezi ki. A tanács elnöke a megalakulásakor a CÖF elnöke lett, a kormány melletti tüntetésekről jól ismert, a Békemenetet is szervező Csizmadia László.

A szóban forgó törvénymódosító javaslat a Nemzeti Együttműködési Alapot kezelő tanács, illetve a kollégiumok tagjainak költségátalányát és költségtérítését is szabályozza. Eszerint a költségátalány havi összege a legkisebb munkabér fele lehet – ez jelenleg a minimálbér bruttó összege 138.000 forint, nettó 91.770 forint –, a költségtérítés pedig nem haladhatja meg annak kétharmadát.

Az eddigiekhez képest újdonság: a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletet alkosson a nem költségvetési pénzekkel kapcsolatos kollégiumi döntési eljárási szabályokról, azaz a pénzosztási döntésekről. Szintén rendelettel szabályozhatná a kormány a Nemzeti Együttműködési Alap kezelő szervének „a jogutódlása esetén felmerülő, átadás-átvételi eljárását” is. Hogy ez a rendszer átalakítását jelenti-e, egyelőre nem tudni.

A „legforróbb érv”

A javaslat pontosítja a határon túli civil szervezetek definícióját is, a „más állam területén, annak jogszabályai alapján működő” civil szervezet meghatározással szeretnék kiküszöbölni a nem egyértelműen értelmezhető alapítvány és egyesület fogalmakat.

A civil szervezetek ügye az egyik „legforróbb” érv a magyar kormánnyal szemben – a CEU ügyének emlegetése mellett. A Stop Soros törvénycsomag miatt júliusban indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság. A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz is fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett eljárást.

A kormány válasza viszont minderre az volt, hogy az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a „Stop Soros”-törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését. Emellett a kormány bevezette a bevándorlási különadót is.

(Forrás: ATV)

Kapcsolódó

Strasbourgban perlik a civilek a magyar államot a civiltörvény miatt

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük