Mráz Attilával, a Társaság a Szabadságjogokért Választási Jogi Programjának vezetőjével, az Élet és Irodalom című hetilap készített interjút. A terjedelmes beszélgetésből, a napjainkra vonatkozó legérdekesebbnek gondolt részeket szemléztük.

Lejtmenet

A TASZ– nak a 2014-es választásról készült jelentése már mint befejezett tényről beszél: „az új választási eljárás jelentős mértékben negatívan befolyásolja a szabad, méltányos és egyenlő politikai részvételt”. Nincs ok azt feltételezni, hogy április 8-a után más következtetésre fognak jutni:

“..a közben bekövetkezett változtatások elenyésző mértékűek, és többnyire inkább rontottak, mint javítottak a helyzeten. A hatályban lévő szabályozás ugyanis továbbra sem teszi minden esetben lehetővé, sőt olykor akadályozza, hogy a választópolgárok élhessenek azzal az alapvető jogukkal, amelyet pedig minden demokráciának kötelessége lenne biztosítani: a szabad döntést arról, gyakoroljuk-e választójogunkat, és ha igen, akkor egyenlő és méltányos feltételek között tehessük ezt.”

A levélben szavazás intézménye egyenlőtlen feltételekkel valósul meg:

“És nem is véletlenszerűen torzítják el a választás eredményét ezek a feltételek, hiszen – amint ezt a 2014-es választások is bizonyították – a két csoport politikai preferenciái, a levélben szavazóké és azoké a külföldön szavazóké, akiktől ezt a jogot megtagadták, egyáltalán nem esnek egybe. A levélszavazatok több mint 95 százalékát ugyanis 2014-ben a kormánypártokra adták le, a külképviseleteken leadott szavazatok esetében azonban – ha az országgyűlési választásokon ezeket együtt kezelik is az itthon leadottakkal – egészen másfajta eloszlásra következtethetünk.”

2014 óta jogi értelemben még romlott is a helyzet,

mivel az Alkotmánybíróság nem találta jogsértőnek ezt a nyilvánvalóan diszkriminatív eljárást, pedig egy másfajta döntéssel utat nyithatott volna az újraszabályozás, egy méltányosabb, egyenlőbb eljárás előtt:

“2016 tavaszán, vagyis két teljes évvel a választás után, akkor – nemcsak a választópolgárok, hanem az alkotmányjogász szakma szemében is – arcpirító döntést hozott. Tartalmi értelemben azt mondta ki ugyanis akkor a magyar Alkotmánybíróság, hogy akinek annyira fontos a hazája, hogy szavazni is akar, attól elvárható, hogy ezért többletterheket vállaljon. Persze minimális erőfeszítések nélkül nincs állampolgári részvétel – például esőben kellemetlenebb elmenni szavazni –, csakhogy az alapvető jogok gyakorlását az állam kötelessége biztosítani, ekkora terhet, pláne diszkriminatív módon, nem lehet a választópolgárokra hárítani.”

Olyan országban, ahol a kereskedelmi csatornák nézettsége jóval magasabb, mint az úgynevezett közszolgálatiaké, az olyan szabály, amely politikai reklámokat csak ingyen, ellenszolgáltatás nélkül enged közölni, elnémíthatja a választási kampányokat. Most az RTL Klub esetében valószínűleg másképpen lesz:

“….az RTL Klub, egyike a nagyon kevés kormánytól független, még a sajtóetika szabályai szerint működő, ugyanakkor meghatározó kereskedelmi csatornának, ezt bevállalta. Ebben sajnos közrejátszhat az az óriási kormányzati nyomás, amely létében veszélyeztet minden médiumot, amely meg kívánja őrizni a függetlenségét. A mai médiapiaci viszonyok között tehát akár közvetlen gazdasági érdeke is fűződhet egy médiaszolgáltatónak ahhoz, hogy hangosabb, sokszínűbb kampányban legyen részünk. A túlélése múlhat rajta.”

Plakátkampány

TASZ: Együtt távolítanánk el a jogsértő plakátokat

A kampányban szabad erős véleményeket megfogalmazni, de valótlan tényállításokkal sem a jelöltek, sem a pártok nem vezethetik félre a választópolgárokat:

“Éppen ezért fel is lehet lépni a jogsértő kampányplakátok ellen: minden választópolgárnak joga van kifogást tenni a választási bizottságoknál – és ehhez a TASZ ingyenes jogi segítséget kínál mindenkinek, aki élni szeretne ezzel a jogával. A választások törvényessége akkor áll helyre, ha a választópolgárok is tesznek érte; ebben segítünk.”

A jelöltállítás jelenlegi szabályozását is aggályosnak tartja a program- vezető:

“Az, hogy egy választópolgár több jelöltet is támogathat az ajánlásával, első ránézésre talán kedvező, mert így az új pártoknak vagy az új független jelölteknek könnyebb összegyűjteni az indulásukhoz szükséges jelöléseket. Csakhogy ebben a rendszerben furcsa módon az érdekek, különösen kis pártok esetében – amelyek a jelölt – és listaállítás révén óriási pénzeket tudnak bezsebelni, de amelyek valójában nem törekednek a közhatalom megszerzésére, tehát nem töltik be a pártok alkotmányos funkcióit – nem ellentétesek egymással, hanem jórészt egybeesnek. Az elérhető állami támogatás ugyanis arra ösztönzi őket, hogy egymással csereberéljék a választópolgárok ajánlóívekre vezetett személyes adatait, vagyis azokkal egymást is segítve visszaéljenek.”

Sürgősségi betegellátás – Kétélű fegyver a TASZ betegjogi akciója

TASZ: Függessze fel és tervezze újra a kitagolási projekteket a kormány

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét