Nagy Blanka, 19 éves kiskunfélegyházi diáklány, a kormányellenes tüntetések egyik szónoka volt. Szókimondó, a dolgokat nevén nevező stílusa miatt, a kecskeméti tüntetés után a Fidesz lakájmédiája össztüzet zúdított rá. Erről, és a tüntetések hatásáról, a Magyar Narancs készített Blankával interjút.

Ami a szívemen a számon

A diáklány elmondta, mindig is olyan ember volt, aki kimondja azt, mi nyomja a lelkét, mi a véleménye a világról. Ami a szívemen, a számon elv szerint él:

“Semmivel sem lesz rosszabb vagy jobb minősége egy beszédnek egy-egy trágár kifejezéstől. Persze nem jó úgy beszélni percekig, hogy minden második szava az embernek egy káromkodás vagy egy tabuszó, meg kell találni a helyét és a mennyiségét minden ilyen szónak. De a XXI. században élünk, ma már nem olyan szigorúak e téren a határok. Kommentelők szoktak szabályosan keresztre feszíteni egy trágár kifejezés miatt, de olyankor mindig arra gondolok, hogy mindenki beszél csúnyán. Én legalábbis nem találkoztam olyan emberrel, aki, ha beütötte volna a kislábujját az ágyba, akkor éppenséggel Szabó Lőrinc – verset kezdett volna szavalni bánatában.”

A közélet, az élet ebben az országban

Kitért arra, hogy tulajdonképpen a közélet tölti ki a hétköznapjait, szerinte ma ezek a legfontosabb problémák. A közélet, az élet ebben az országban, és az, hogy mit teszünk ma ezért, ezek a problémák és döntések több év múlva is számítani fognak. Hozzátette, legjobban az oktatás idegesíti Magyarországon:

“A legnagyobb szívfájdalmam az, hogy minden gyereket egyetlen központi mérce szerint akarnak mérni. Nyilván nem lehet minden diákot teljesen saját mérce szerint értékelni, de mégis. A markáns humán-reál felosztás is megnehezíti a tanulók életét, túl sok az elvárás, és túl sok irányból érkezik. Az egész rendszert át kellene alakítani, és kevesebb terhet rakni a diákokra. De akkor is mérges lettem, amikor láttam, hogy a parlamentben Orbán Viktor nem válaszol az ellenzéki képviselők kérdéseire. Idegesít a rongyrázás, amit a kormány csinál.”

Blankát a szülei támogatják mindenben. Büszkék rá, mellette állnak. Beszélt arról is, hogyan képzeli el a jövőjét:

“Mindenképpen Magyarországon szeretnék továbbtanulni, és itt is szeretnék élni. Nem tudom elképzelni magamat külföldön, hosszú távon. Sokan a környezetemben nemcsak azért mennek külföldre, hogy nekik jobb legyen, hanem ezért is, hogy jobb életet tudjanak biztosítani a leendő családjuknak. Én viszont annyira kötődöm ehhez az országhoz, és a környezetemhez, hogy számomra elképzelhetetlen a kiköltözés.”

A folytatásban, Blanka Orbánnak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét