A fenti címmel közölt összeállítást pénteken a Le Monde című francia napilap, a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai újság pedig arról írt, hogy egyes közép- és kelet európai EU-tagállamokban romlik a jogállamisági helyzet, és az emiatt keletkezett konfliktus – szakemberek szerint – hosszú távú fenyegetést jelenthet az Európai Unióra.

[mnky_ads id=”10551″]

- Hirdetés -

Törésvonal

A francia balközép napilap szerint a szociális dömpinggel történő vádaskodás és a protekcionista folyamatok egy olyan, egyre mélyebb törésvonalat eredményeznek Nyugat- és Kelet-Európa között, amely meghatározhatja az Európai Unió jövőjét.

Miközben a következő másfél évben Bulgária, Ausztria és Románia tölti be az EU soros elnöki tisztét, a nézeteltérések és a félreértések a migrációs válság során egyre súlyosabbá váltak, s közülük az egyik legjelentősebb a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni antidemokratikus folyamatok miatti gyanú – áll a lapban.

[mnky_ads id=”10552″]

A Le Monde szerint a törésvonal ugyanakkor gazdasági téren a legszembetűnőbb az alapítók és a 2004-től csatlakozott tagállamok között: Nyugat-Európa, élén Emmanuel Macron elnökkel és Franciaországával elsősorban azzal vádolják a keletieket, hogy megkerülik a kiküldött munkavállalókról rendelkező 1996-as direktívát, és szándékosan tartják alacsonyan a béreket és az adózást, miközben a nyugatiak a strukturális alapok felfüggesztésével is fenyegetőznek. A keleti országok úgy érzik, hogy másodosztályú európai állampolgárokként kezelik őket, akik nem tudták utolérni a nyugati életszínvonalat, annak ellenére, hogy megnyitották a nagy belső piacaikat.

A jogbizonytalanság árnya

A lap a győri Audi gyárról is közölt riportot, ahol a dolgozók a magyar átlagbérnél jobban keresnek, de még mindig harmadannyit, mint német kollégáik, miközben a munkakörülmények rosszabbak, mint Németországban. Nyugaton automatizáltabb a munka, és a munkavállalók jogai is előnyösebbek, az emberek egy évre előre ismerik a beosztásukat, míg Magyarországon kedden tudják meg, hogy szombaton kell-e dolgozniuk, ezért nehéz a családi életet és a munkát összeegyeztetni.

A Wall Street Journal cikke szerint Magyarország a külföldi egyetemek és a kormánykritikus civil szervezetek elleni fellépéssel, Lengyelország és Románia pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének meggyengítésére irányuló erőfeszítésekkel „vívta ki az EU haragját”, eközben Szlovénia és Horvátország még mindig nem tudta rendezni a határvitáját.

Az egykori keleti blokk országai közül Magyarország került elsőként összetűzésbe Brüsszellel Orbán Viktor miniszterelnök politikájának uniós illetékesek szerinti erősödő autoriter jellege miatt – írta a politikai-üzleti lap európai kiadása.

A jogbizonytalanság árnya, amely az érintett keleti országokra vetül, sokakat aggodalommal tölt el Brüsszelben. Szerintük a közös jogi és demokratikus elvekre épülő EU összeomlását vonhatja maga után, ha a tagok elkezdik figyelmen kívül hagyni a szabályokat – írta a WSJ, rámutatva, hogy ez a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú külföldi befektetőket is elriaszthatja.

„A nyugat-európaiak elárulva érzik magukat” – hangsúlyozta egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő, aki szerint a „kultúrák ezen összecsapása” hosszú távú fenyegetést jelent az EU-ra.

(Forrás: MTI)

[mnky_ads id=”10553″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét