Ne dőlj se hátra, se be! Kamu magyar érettségi feladatsor terjed a világhálón!

Idén is érdemes volt belenézni a tételekbe, most sem lesz másként, mint eddig mindig: aki tanult, figyelt, időt szánt rá, az tudja, aki inkább csak a sumákságra várt, hoppon marad. Vasárnap este sűrűn csengtek a telefonok a tizensok évesek körében, az a hír járta, hogy elérhetőek a magyar érettségi feladatsorai.

Nem mind feladatsor, ami annak látszik!

Az egyik legnépszerűbb magyar fájcserélő oldalra, az NCore-ra töltötték fel este negyed 10-kor a Magyar érettségi 2019 című PDF-fájlt, ami látszólag a hétfői magyar érettségi feladatsorát tartalmazza. Elég rosszul járhat az a legalább 400 torrentező, aki már letöltötte, ugyanis a feladatsor valójában a 2007-es októberi pót- vagy javítóvizsga feladatsora, csak valaki átírta a 28 oldalas dokumentumban a dátumokat – szúrta ki az index újságírója.

Kidobott időnek számít, amit azzal töltöttek a srácok és esetleg az aktív szülők, hogy bejussanak a nem igazán könnyen megközelíthető oldalra, de sebaj, a kreativitásuk mindenképpen fejlődött!

Ha valaki bedőlt volna a vicces kedvű “jóakarónak”, ne essen kétségbe, inkább kotorásszon az emlékei között, biztosan talál választ a frankó kérdésekre, ha beül a terembe és megkapja az érvényes tételt. Szorítunk!

Ami viszont biztos….

Az első feladatlap középszinten: szövegértés és érvelés/gyakorlati szövegalkotás

A középszintű vizsgát választó diákoknak összesen 240 percük lesz a feladatok megoldására. Először az első feladatlapot kapják meg, amelyen egy szövegértési feladatsort és egy érvelést/gyakorlati szövegalkotási feladatot találnak, erre 90 percet kapnak – az idő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti a dolgozatokat.

A szövegértési feladat szövege egy (esetleg két, egymással összefüggő), 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal. Az érettségizőknek értelmezniük kell a szöveget, majd az alapján különböző feladatokat kell megoldaniuk.

Az első feladatlap második részében a vizsgázók egy érvelési vagy egy gyakorlati szövegalkotási feladatot oldanak meg – a kettő közül csak egyet kell választaniuk. Az érvelés egy 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben, 120-200 szó terjedelemben. Aki nem az érvelést, hanem a gyakorlati szövegalkotási feladatot választja, annak a megadott műfajban, témában kell szöveget írnia (például motivációs levelet, panaszos levelet, kérvényt, hozzászólást, felszólalást, vitaindítót, méltatást, ajánlást stb.), szinten 120-200 szó terjedelemben.

A második feladatlap: műértelmezés

Kilencven perc után az első feladatlapot beszedik a javítók, és kiosztják a másik feladatsort, amely két feladatot tartalmaz, ezek közül a diákoknak egyet kell választaniuk.

Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatását
vagy
két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

„Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete. Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)”

– olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Bármelyiket is választják a diákok a két feladat közül, egy 400-800 szavas szöveget kell alkotniuk.

Milyenek a pontozási szabályok a középszintű magyar érettségin?

A szövegértési feladatsorral maximum 40 pontot szerezhetnek a középszinten érettségizők, míg az első rész szövegalkotási feladatával (érvelés/gyakorlati szövegalkotás) legfeljebb 10 pontot.

A második rész műértelmező feladatát a következőképpen pontozzák:

Tartalmi minőség: maximum 25 pont
Nyelvi minőség – szövegszerkezet: 5 pont
Nyelvi minőség – nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség): 10 pont
A helyesírásra maximum 8 pontot, az írásképre 2 pontot lehet kapni.

… és álljon itt Jocó bácsi javallata is:

A mienk csak annyi: Nyugi!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük