„Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!” – az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején vált híressé ez a jelszó. Puczi Béla hirdette meg a vészhelyzetben a két elnyomott romániai kisebbség, a magyarok és a cigányok összefogását. Meg is lakolt érte – és Magyarországra átmenekülve sem talált nyugalmat. (A részleteket leírtuk „Egy magyarmentő cigány élete és halála” című cikkünkben.
Vonókkal nem lehet háborúzni
Az Élet és Irodalomban hosszú interjú jelent meg a magyar cigányság egyik kiemelkedő vezetőjével, Setét Jenővel. Az interjút kiváló újságíró, Nagy N. Péter, a Népszabadság, majd a Vasárnapi Hírek vezető munkatársa készítette. Nagyon sok témát érintettek.
A beszélgetésből kiderül, hogy az Idetartozunk Egyesület vezetője pontosan látja a helyzetet, a kiutakról is rendkívül vonzó elképzelései vannak.
Együtt tüntetünk
Ezúttal egy olyan részletet emelünk ki ajánlónkban, amely a forró karácsony előtti napokról szól.
„– Az ön által vezetett Idetartozunk Egyesület részt vett a december 8-i szakszervezeti tüntetésen. Miért? Érintkezik a roma érdekvédelem az úgynevezett rabszolgatörvénnyel, ami ellen a demonstrációt meghirdették?”
– teszi fel a kérdést Nagy N. Péter.
Setét Jenő kifejti:
„– Eszményeim talán nem divatosak, de hiszek bennük. Remélem, az egyesület tagjai is. A szolidaritás az egyik legfontosabb közöttük. Ez vezet bennünket a tüntetésre. Ha mi, roma emberek annyiszor hiányoljuk a többségi társadalom támogatását, kötelességünk kiállni másokért.
Ezért mentünk el az Élet Menetére, a melegek felvonulására, vagy állunk oda, amikor a nők jogait kell védeni, a menekültekkel szembeni emberi bánásmódot kell elérni, ezért állunk az alacsony nyugdíjból élők, a szociális védelemre szorulók mellé, lépünk fel mi is a dolgozói szegénység ellen. Vagy mint most, tiltakozunk a munkavállalókat semmibe vevő, őket tárgyként kezelő törvényjavaslat, a „rabszolgatörvény” ellen.
De tiltakozunk azért is, mert a kormány kalózmód végzi a jogalkotást. Még a saját intézményeit, közigazgatását, parlamentjét is átlépi, a társadalmi egyeztetésről pedig tudni sem akar. Lépten-nyomon sértik a jogállam szabályait. Megszokott tőlünk, hogy a romák ügyeiben van véleményünk, de másról is van! Szeretném, ha lennének az én generációmban is olyan cigány közszereplők, amilyen sok volt az előttünk járó korosztályokban, akiknek nem csak romaügyekről, hanem a mindnyájunkat érintő társadalmi kérdésekről is van véleményük, elképzelésük. Ennek érdekében is szükséges megmutatnunk magunkat.”
A teljes interjút az Élet és Irodalom honlapján www.es.hu találhatja.
