Pénzesládánk állapota – Néhány vaskosabb kiadási tétel és a politika

Remélem, az még nem a korai agyi renyheség jele, hogy olykor megkísérlem megérteni a magyar kormány közpénzköltési gyakorlatát. Nehéz ügy! A világhálón kószálva rábukkantam a Portfolio részletes elemzésére, amely a Pénzügyminisztérium (PM) jelentésére épült.

Az már köztudomású, hogy a kormány a tavalyi esztendőben, kiváltképpen december hónapban jó nagy summákat markolt ki az ország pénzesládájából,

a számítottnál kevesebb bevételből a tervezettnél sokkal többet költött, így a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya (legyünk szakszerűek, ha nem is értjük a kifejezést!) meghaladta az 5500 milliárd forintot.

A deficit csaknem felét, 2250 milliárd forintot decemberben boltolta össze a kormány – gondolom – tekintettel az év végi sürgető kiadásokra. Nos, járvány és gazdasági válság idején, ha a pénz a pandémia elleni védekezésre és a gazdaság védelmére szolgál, ez a rettenetes hiány valójában nem is olyan nagy ügy. A PM a 2020. évi költségvetés állapotáról szóló jelentésében ezt írta:

“…a kormány leg-fontosabb célja az életek védelme és a magyar gazdaság működőképességének a megőrzése. A kormány felelős döntése értelmében nem lehet pénzügyi akadálya annak, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon, vagy a munkahelyét megtarthassa. Ennek érdekében a költségvetés vállalta a legnagyobb kiadásokat”.

Úgy tűnik, ez elfogadható érvelés

Na már akkor, ha a kiadási célok megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Ámde a PM jelentés és a már említett elemzés felsorol néhány vaskosabb kiadási tételt, amelyet illetően legalábbis kétségessé válik, hogy a kormány minden adóforintot értelmesen, a járvány megfékezésére és a munkahelyek megőrzésére fordított. (A fegyverkezési kiadások itt nem is szerepelnek!)

Íme a lista, amely egy oldalról érthetetlen, más oldalról viszont bicskanyitogató, mert valami elképesztő politikai cinizmus bizonyítéka:

A legnagyobb kiadási többletet okozó, “egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok“ mérlegsor kiadásai a 2020. évben 5045,0 milliárd forintot tettek ki, ez 51,5%-kal több az előző évihez képest.

(A listából önkényesen kivettem azokat az összegeket, amelyek megnevezésük alapján akár csak halvány összefüggésben lehetnek a járvány elleni védekezéssel és a gazdaságvédelemmel, csak azok maradtak, amelyek gyaníthatóan a kormány pusztán önös politikai indíttatású és célzatú kiadásai.):

  • 130,8 milliárd forint a Tihanyi Alapítvány pénzbeli vagyoni juttatása,
  • 96,5 milliárd forint a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására,
  • 91,7 milliárd forint a Nemzeti Hauszmann Terv programjaira,
  • 85,0 milliárd forint az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra,
  • 80,9 milliárd forint a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására,
  • 80,2 milliárd forint kifizetés a „Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat” törvényi sorról,
  • 74,8 milliárd forint a Magyar Falu Program alprogramjainak támogatására,

Külön említést érdemel,

(más költségvetési soron ugyan, de) a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása a tervezett 78 milliárd forint helyett 84,7 milliárd forint lett. A kamatkiadások 13,7%-kal haladták meg a tervezettet. Az előbbi majdhogynem tiszta pazarlás, az utóbbi tiszta kényszer.

Persze volt úgy is, hogy sikerült spórolni a kiadásokon,

  • így például a szociálpolitikai menetdíjtámogatás 90,5 milliárd forint helyett 65 milliárd forint volt. (Járvány idején kevesebbet utazgattunk.)
  • A lakásépítési támogatások a tervezett 296 milliárd forint helyett csak 251 milliárd forintot emésztettek fel. (Válság idején hiányzik a saját erő.)
  • A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai a tervezett 660 milliárd forint helyett 657 milliárd forintra rúgtak, vagyis nagyjából a terv szerint alakultak, de 2019-hez képest csökkentek.

Az olvasónak, ha idáig eljutott, elege lehet a számokból

Pedig ez a futó áttekintés éppen csak halvány képet ad a regnáló kormány szabados pénzgazdálkodásáról, amelynek következményeit az államadósság és emiatt az adósságszolgálati közköltségek emelkedésében minden magyar polgár érez majd a következő években. Az sem lesz valami kellemesen izgalmas élmény.

pasztellszínekben

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Pénzesládánk állapota – Néhány vaskosabb kiadási tétel és a politika

  • Avatar
    2021.01.25 - 19:41
    Közvetlen hivatkozás

    Ezért is várjuk sokan, nagyon sokan ’22-őt, hogy a közpénzek ne az ilyen-olyan fidesz-alapítványoknál tűnjenek el, vagy ahogy a mostani gyakorlat mutatja:-orbán úgy költi a közpénzt, mintha az az ő személyes zsebpénze lenne, és szórja is hülyeségekre, mint a bolond a lisztet. A kormány körülötte, akiknek dolguk lenne, hogy rászóljanak, hogy ezt azért mégse, sajnos csak a bólogatójancsik biodíszlete.Rohadtsokba fáj a rohadtsok fizetésük, de hasznuk semmi. Itt bizony egyszemélyes kormányzás folyik, amit meg kell szüntetni

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük