Nehéz-Posony Kata: életmentés vs Fina szabályzat

Valamennyi jogágat átható alapelv az emberi élet sérthetetlensége, és annak megmentésére vonatkozó általános kötelezettség, amit nem írhat felül sem jogszabály, sem szerződés, pláne nem egy versenyszabályzat. Az alapelvből számtalan szabály következik, például, hogy az adott esetben jogellenes magatartást is jogszerűvé teheti, vagy bűntetlenséget eredményezhet, ha arra kifejezetten azért volt szükség, hogy életveszélyt hárítson el – fejtette ki Dr. Nehéz-Posony Kata ügyvéd.

Előzmény

Edzője mentette ki a medencéből Anita Alvarez amerikai műúszót a budapesti vizes világbajnokság szerdai versenynapján, miután egyéni szabadprogramja végén elvesztette az eszméletét és lesüllyedt a medence aljára. A tréner, a négyszeres olimpiai érmes Andrea Fuentes később egy interjúban arról beszélt: észrevette, hogy valami nincs rendben és kiabált a vízi mentőknek, hogy menjenek a tanítványáért, de vagy nem hallották, vagy nem értették a szavait. Ezért kellett neki beugrania érte. A vb egészségügyi szolgálatának vezetője, Merkely Béla szavait foglalták össze. A Semmelweis Egyetem rektora az alábbi tényezőkre hívta fel a figyelmet:

„Amikor egy világbajnoki verseny elindul, rendkívül szigorú FINA-szabályok határozzák meg, hogy a vízimentők mikor avatkozhatnak közbe. A szabályok alapján a FINA által delegált bírói kar tagjainak jelzésére ugorhatnak be a medencébe, megelőzendő, hogy bármi féleértés kapcsán esetleg félbeszakítsanak egy versenyprogramot. A szerdai finálé során ilyen jelzés a bíróktól nem érkezett, az edző hiába jelez nekik, ők a szabályok értelmében még ekkor sem avatkozhatnak közbe.”

Miután az edző saját felelősségére beugrott a medencébe, a helyi vízimentők – érzékelve a veszélyhelyzetet – már nem vártak a bírói jelzésre, hanem maguk is az azonnali közbeavatkozás mellett döntöttek, így végül az amerikai versenyző az ő segítségükkel jutott ki a partra.

„Melyik versenyző jobb, aki az adott számban nem nyert, de életben van, vagy a halott? (Ez is költői)…

Sőt ellenkező irányból megközelítve, a segítségnyújtás elmulasztása adott körülményektől függően bűncselekmény is lehet (Btk. 166. § és hasonlók). Továbbá az életveszélyt okozó utasítást még akkor is megtagadhatja az alárendelt (akár munkajogi, akár elöljárói viszonyban), ha egyébként utasítások, vagy parancsok alapján végzi a munkáját”

– folytatja az ügyvéd bejegyzését.

„A versenyeken azért vannak ott a mentőszolgálat emberei, mert ez az egyetlen és elsődleges feladatuk, hogy amennyiben életet, egészséget veszélyeztető helyzet adódik, a lehető leggyosrabban szakszerűen tudjanak segítséget nyújtani. Az ő szakmai kompetenciájába tartozik annak megítélése, hogy be kell-e avatkozni vagy sem.

Elsődleges felelőssége, hogy erre figyeljen, reagáljon, ez nem függhet senkinek az utasításától.

Azt, hogy a profi versenyt ne akadályozza meg a mentős indokolatlan beavatkozása,

számtalan különböző szankciórendszerrel és a megfelelő szakemberek alkalmazásával lehet kiküszöbölni, és megelőzni. Aki szét akar trollkodni egy világversenyt, az akkor is szét fogja, ha nincs rá játékvezetői utasítás, vagy szankciórendszer a szabályzatban.

Viszont azzal, hogy a mentős beavatkozási lehetőségét egy játékvezetőre bízzuk, aki vagy figyeli az eseményeket vagy nem, vagy ismeri az adott versenyző kűrjét vagy nem, átadjuk az orvosszakmai döntés jogát egy nem szakembernek. Ezzel éppen a lényegét vesszük el annak, hogy vannak a helyszínen mentős szakemberek. Az ő döntésük nem függhet a játékvezető döntésétől.

A nyilvánvalóan indokolatlan beavatkozást másképp kell megelőzni, de annak az eldöntése, hogy beavatkozzon vagy sem éppen a mentős szakmai felelősségi körébe tartozó kérdés.

Továbbá csak halkan kérdezem,

hogy miért lenne több oka, lehetősége, szándéka egy mentősnek indokolatlanul beavatkozni a versenybe, mint egy játékvezetőnek? Ez utóbbi költői kérdés, csak arra kívánok rámutatni, hogy olyasmi megakadályozására hivatkoznak a szabály okaként, ami nincs összefüggésben azzal a személlyel (szakmával) akire vonatkozik. Még egyértelműbben egy játékvezető épp ugyanakkora valószínűséggel tud beavatkozni, mint egy mentős.

Viszont százszor inkább választanám a téves döntés miatt elszenvedett anyagi, vagy versenybeli veszteséget egy utóbb indokolatlannak bizonyult beavatkozással, mint azt, hogy meghaljon valaki, mert a szabályzat miatt nem avatkozott be időben, akinek dolga lett volna. Melyik versenyző jobb, aki az adott számban nem nyert, de életben van, vagy a halott? (Ez is költői)…”

Hogy került Merkely Béla a nézők nélkül rendezett tokiói olimpiára? Frissírve!