Connect with us

Banánköztársaság

Nem kell újság, majd megnézed a neten? Hülyeség! — Lapzsemle

lapzsemle
3 of 3Next
Use your ← → (arrow) keys to browse
Megosztás

Ma a zsidók helyett a menekültek ellen szít gyűlöletet a szélsőjobb

A Népszava most szemlézett hétvégi számában olvashatunk a fő helyen egy kiváló interjút Mirjam Zadoff müncheni történésszel.

„Mirjam Zadoff, a müncheni Nemzetiszocialista Dokumentációs Központ igazgatója szerint közös érdek a háború elkerülése, ami csak összefogással, a szélsőjobboldali erők visszaszorításával lehetséges. Úgy véli, a tények a leghatásosabb érvek.”

„A mi filozófiánk középpontjában az ember áll. A bonyolult gazdasági folyamatok, pénzügyi nehézségek sajnos jó táptalajt jelentenek a hangulatkeltésnek, emberek egymás ellen fordításának, amit a szélsőjobboldal ki is használ. Ez azonban nagyon rossz irány, Hitler is így kezdte, láttuk, mi lett a következménye” — mondja az interjúban a történész. (A teljes szöveget itt találhatja.)

Orbán baljós szövegeléséről

A Népszava december 14-i számából a vezércikkek közül Hargitai Miklós remek publicisztikáját emelem ki. („Erős Pista elgyengül„)
Az újságíró ebben szenvedélyesen reagál arra az orbáni üzenetre, hogy az európai klímavédelmi erőfeszítéseket csak akkor támogatja, ha „nem az emberek fizetik meg az árát”, hiszen mi most éppen szegény, gyenge ország vagyunk. Mint minden olyan esetben, amikor ki kellene vennün a részünket a nyugati demokráciák közös feladataiból…

„Ha viszont végre tennünk kellene valamit a pusztító klímaválság ellen (például azért, mert egységnyi GDP-t kétszer annyi üvegházgáz-kibocsátással állítunk elő, mint az uniós átlag, amit okkal kérnek számon rajtunk a többiek), akkor átmenetileg szegénnyé és esendővé változunk, őszintén kimondva, hogy nekünk ilyesmire nem telik.

Ellenben telik 200 milliárdos Puskás Stadionra, amelynél Európában egyedül London épített drágábban arénát, budapesti helyett londoni telek- és munkaerő-árak mellett. Meg atlétikai vb-re, tokkal-vonóval legalább 250-300 milliárdért, mert ugye büszkék vagyunk meg erősek. Sőt, önállóak is: most éppen annak tapsolunk, hogy az Európai Bizottság – egyáltalán nem függetlenül a Brüsszelben dolgozó orosz ügynökök/kijárók/lobbisták nyomásától (működő atomipara a kontinensen ugyanis már csak Oroszországnak van) – talán elszámolja a kötelező zöldítési beruházások között az atomerőmű-építést is, ami akár Paks2 elakadt szekerét is kihúzhatja a kátyúból.
A lényeg, ha jól értjük Orbánt, hogy ne az emberek fizessék meg a klímaforradalom árát” — olvastuk Hargitai Miklós publicisztikájában.

Brüsszel, vagy Baku

A Népszava patinás mellékletében, a Szép Szóban talált új otthonra kivégzett Népszabadság Hétvégéből ismert és kedvelt Kentaurbeszéd sorozat. A december 14-i lapszámban a kiváló szlovákiai magyar elemző, Hunčík Péter kapott szót. A Szlovákiát megrázó politikai botrány következményeit vizsgálta, és kitért az kisebbségi magyar politikai erőket átrendező aggasztó hatásra is… („Kentaurbeszéd – A visszaszámlálás elkezdődött” )

„A botránysorozat legnagyobb vesztese a Bugár Béla vezette Híd–Most nevű, szlovák-magyar vegyespárt. Bugár harminc éven keresztül volt Szlovákia egyik legelismertebb politikusa, ám a mostani válságban cserben hagyta a szaglása. Ma már ő is tudja, hogy Kuciak meggyilkolása után ki kellett volna lépnie a koalícióból.

Az ősz folyamán „felsőbb“ biztatásra villámgyorsan létrejött egy új magyar párt, az Összefogás kódjelű tömörülés, melynek fő célkitűzése, hogy becsületes magyarokat juttasson be a szlovák parlamentbe. Rejtett célja pedig az, hogy megakadályozza Bugárék bekerülését a törvényhozásba.

Ha ez sikerül, akkor nem lesz több tüske Orbán Viktor körme alatt, mert a Fidesz fogja irányítani az összes Kárpát-medencei magyar pártot.

Ám nemcsak erről van szó. A két magyar szervezet összecsapásában valójában Európa a tét. A Híd az Unió értékrendje mellett tette le a garast, az Összefogás pedig Budapest prioritásait követi. Ég és föld. Brüsszel vagy Baku.”

Megrázó búcsú

December 14-én, a Szép Szó hasábjain emlékezett meg a pár hete elhunyt Del Medico Imréről a HVG korábbi kiváló újságírója, Heimer György. („Del Medico” )
Del Medico Imre ismert levelezője volt évtizedeken át szinte a teljes magyar sajtónak. Olyan szellemiséget, értékrendet, stílust képviselt, amilyet a legkiválóbb minőségi polgári sajtó levelezési oldalairól ismerünk, és fájón hiányolunk a hazai közéletből.

„Amikor Imre már nagy betegen kórházi ágyán feküdt, még akkor is hozta szokásos stílusát. Igaz, hiába böktem a mellette heverő Szép Szóra, olvasni már nem volt ereje, de kedves szóval bókolni kezdett Katinak, milyen szép, majd arról beszélt, hogyan – vallási szertartás nélkül – temessék el. Ekkor zavaromban, gondolatait elterelendő nem jutott eszembe más, minthogy megkérdezzem: mit is írt az a tüzes, hevesen udvarló olasz katonai attasé a „pencsi”, vagyis az egykori panzió vendégkönyvébe? Akkor ott, félig öntudatlanul, de pergő olasz nyelven ismét felmondta a bejegyzést.
Öreg barátom, nyugodj békében!”

— így búcsúzott, mindannyiunk nevében, Heimer György.

Az üléssorok megteltek, aki teheti, moziba megy

Végül, de nem utolsó sorban a Népszava kiváló Kultúra rovatából is kiválasztottam egy nagyon érdekes Csákvári Géza-cikket. Karácsony előtt és a két ünnep között sokan mennek moziba, a többség teljes kikapcsolódásra vágyik, de sok ezren keresnek minőségi, színvonalas filmeket. A kiváló filmes szakújságíró olyan folyamatra hívta fel a figyelmet, ami nem jó hír a legjobb európai filmtermést kereső nézők számára… („Betört a magyar mozipiacra a Netflix„)

„Letarolta a hazai artmozikat az amerikai streamingszolgáltató, a művészfilmeket forgalmazó cégek szívják a fogukat” — derül ki a cikkből.

A Netflix „a szó szoros értelmében bevette a magyarországi független és artmozis piacot. Pontosabban fogalmazva: három filmjét az online premierdátum előtt kiajánlotta a hazai moziknak. Martin Scorsese Az ír, Noah Baumbach Házassági történet és a Fernando Meirelles rendezte A két pápa című produkciókra lelkesen csapott le mozik egy bizonyos része: csaknem az összes független és artmozi.”

„…a nézői igény megvan a Netflix csúcsprodukcióira, mivel a mai napig műsoron van Az ír az artmozikban, sőt azóta a Házassági történet és A két pápa is a főműsoridős sávot foglalja. Pont ez a problémája a piacon jelen lévő kisebb művészfilm-forgalmazóknak, akik szerint a Netflix piacra lépése ellehetetlenítette az európai művészfilmek terjesztését: minden jó műsorsávot a három Netflix-mozi foglal le, főleg Budapesten, ahol csak a Cirko-Gejzír nem vetíti azokat. Ahogy a neve elhallgatását kérő szakági ember fogalmazott: az amerikai streamingóriásnak máshol mozit kellett vásárolnia, nálunk az artmozi hálózat csak széttette a lábát – ezzel utalva arra, hogy a New Yorkban a Netflix egy régi mozit vett meg, hogy a produkcióknak állandó játszóhelyet garantáljon. Ezzel pedig hangsúlyozzák, hogy az állami támogatásból, és az Europa Cinemas tagjai EU-s pénzből is működő művész és független-hálózat kvázi jelenleg három Oscar-esélyes Netflix-filmet futtat a legnagyobb termekben a legjobb idősávokban, és ha ez a trend a jövőben is folytatódik, akkor nem lehet majd európai műveket bemutatni decemberben.”

Becso

Szerző

3 of 3Next
Use your ← → (arrow) keys to browse

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük