Két szörnyű háború lett ebből! „Az ön hazájában, Magyarországon is elfelejtették”
Megosztás
„A néma forradalom” című német film a magyar nézők számára is szenzáció. A rendező, Lars Kraume nagyon érdekes dolgokat mondott a fogadtatásról a Népszavának.
„A néma forradalom” című német film a magyar nézők számára is szenzáció. A rendező, Lars Kraume nagyon érdekes dolgokat mondott a fogadtatásról a Népszavának.
Még akkor is, ha német!
A film Németországban „jó kritikákat kapott, illetve megnézték háromszázezren. Aztán mennyi lakosa is van Németországnak? Nyolcvanmillió? Akkor már nem olyan fényes ez a szám” – mondta Kraume, majd hozzátette: – „Ellenben Franciaországban nagy siker volt. Úgy látszik, ott szeretik a szórakoztató történelmi drámákat, meg magát a mozit. Még akkor is, ha német!”
„független tudósításokból hallanak a budapesti eseményekről, s később az osztály úgy dönt: az egyik órán egy perces néma csönddel adóznak a magyar mártírok előtt. A Magyarországon történtekről illegális rádióadásból, a RIAS Berlin adásaiból igyekeznek többet megtudni.”
Magyarországon is elfelejtették, hogy milyen következményekkel járhat a nacionalizmus
Az idézett interjúban Csákvári Géza megkérdezi: „– A néma forradalom a maradjak vagy meneküljek drámája. Nem tartja ijesztőnek, hogy a mai napig ez mennyire aktuális?”
LARS KRAUME: „Hát már hogyne tartanám ijesztőnek. Ha valaki azt mondja nekem néhány éve, hogy Németországban a szélsőjobb olyan erős lesz, mint ma, nem hittem volna neki, hiszen nem olyan régen történetek borzasztó dolgok ebben az országban. De ez sajnos nem csak Németországra jellemző, hiszen az ön hazájában, Magyarországon is elfelejtették, hogy milyen következményekkel járhat a nacionalizmus. Két szörnyűséges háborút köszönhetünk a konzervatívoknak. A történelem a szemünk előtt válik semmivé és ismétli meg önmagát.”
Az elnyomottak ereje, ha összefognak
Népszava: „– Ez az idea a fejében volt, amikor nekiállt az adaptációnak?”
LARS KRAUME: „Azt tudtam, hogy a történet, amit el szerettem volna mesélni arról szól, hogy milyen erősek lehetnek az elnyomottak a hatalom ellen, ha összefognak. Persze, benne volt a szólásszabadság jelentőségének a hangsúlyozása is. Ez nekem elég volt ahhoz, hogy fontosnak érezzem, hogy a múltról beszéljek. Azonban, ha az ember elkölt egy csomó pénzt egy filmre, muszáj a jelen problémáiról beszélnie. Szóval, tudtam, hogy azok az értékek, melyeket megmutatok, ma is fontosak. Csak éppenséggel nem gondoltam volna, hogy ennyire húsbavágó lesz.”