Németh Szilárd – a nemzeti észkombájn- sajtótájékoztatott, méghozzá úgy, hogy a HVG munkatársát is engedte kérdezni. A ritka alkalmat kihasználva rengeteg alapvető információt tudtunk meg róla.
“Nem vagyok egy filosz”
A változatosság kedvéért a civil szervezetek témaköre volt napirenden. Arra a nem várt kérdésre, hogy melyik szervezet számít szerinte – és a pártja szerint – hasznosnak, ezt felelte:
“avval, amilyen tevékenységet végez, a civil szervezet dönt.
Záporozott a további, szintén nem várt: ki ítéli meg, hogy az hasznos, vagy nem?
“Hát a magyar emberek. (…) a választásokon négy évenként (…) a kormány felhatalmazást kap, hogy az ország életét irányítsa. Tehát a kormány dönt.”
Újabb zaklatás: teória szintjén felmerült, hogy az ön állításával szemben másnak is lehet igaza?
“Hogyne, az egyetemen ezt tanultuk. De most nem az egyetemen vagyunk. Fontosak a teóriák, az elméletek, tudjuk, hogy sokféleség van, és ezt el kell tudni viselni…)
A riporter merész húzással felvetette, hogy a nyilatkozó tudná-e definiálni a következőket: nemzetközi pénzügyi hatalom, vagy háttérhatalom…
“Nem definiálom, nem egy filosz vagyok. (…) Nem tudom szabatosan definiálni.
A civilekkel kapcsolatban még megjegyezte:
“azt szoktam mondani, hogy aki fizet, az muzsikáltat. Próbálja ki a Mátyás Pincébe, ha ott kifizetem a prímást, azt játsza, amit kérek.”
Szóval, jó kis nap volt. Megtudhattuk:
- nem jártunk tévúton,
- másnak is lehet igaza, nemcsak a kormánynak, de csak, ha a kormány is egyetért az eltérő véleménnyel,
- Németh Szilárd nem filosz,
- Magyarország egy kocsma, (még ha I. osztályú is),
- a közigazgatás, és úgy általában az egész magyar nép nem más, mint egy nagy, boldog cigányzenekar, most már azt is tudjuk, ki a prímás