A migrációs trendek egész Európában erősen csökkenő tendenciát mutatnak, és a 2015-ös csúcsév előtti időszakot idézik. Magyarországon a visszaesés egyenesen zuhanásszerű. Tavaly mindent összevetve csak 5642 határrendészeti intézkedés történt Magyarországon.


11-szer kevesebb, mint 2017-ben, és 81-szer kevesebb, mint 2015-ben

Korábban évi 2–5 ezer kérelmet adtak be nálunk, ami semmiféle „válságot” nem idézett elő az ország életében vagy az állam működésében. Civilizált, a genfi menekültügyi egyezményhez csatlakozott országokban vannak menekültek, az állam pedig működtet menekültügyi igazgatást és ellátást. Bár hazánk 30 éve csatlakozott a genfi egyezményhez, a kormánya 2015 óta mindent megtesz azért, hogy menekültek ne legyenek itt, és tisztességes menekültügyi rendszer se működhessék nálunk. Idén eddig mindössze 24 menekültet vagy oltalmazottat ismert el a menekültügyi hatóság. Kevesebbet, mint bármikor korábban.

Tehát se tömeg, se válság, se bevándorló

Csak néhány száz menekülő ember és irreguláris vándor. A Magyar Helsinki Bizottság biztos abban, hogy a „válsághelyzet” visszavonása nem jelentene veszélyt az ország lakosságának. Mint ahogy abban is biztos, hogy az alapjogok önkényes felfüggesztése viszont veszélyt jelent a jogállamiságra és a polgárok szabadságára.

A határzár nem tűnne el és nem gyengülne meg

A menedékjogi eljárásokat továbbra is a menekültügyi hatóság folytatná le, és lehetőség maradna a kérelmezők őrizetére is. Ahogyan az elutasított külföldieket is – ha kell – fogva lehetne tartani, de tisztességesebb körülmények között. A fogvatartásnak volna bírósági kontrollja. Nem lehetne tovább éheztetni a tranzitzónákban. A gyerekek és családok emberségesebb körülmények közé kerülhetnének. Rendőrállami módszerekkel nem lehetne átzsuppolni mindenkit, sokszor védelemre szoruló embereket Szerbiába. És újra értelmet kaphatna az Alaptörvényben is biztosított menedékjog.

A válsághelyzetben gyakorlatilag mindenkit tranzitzónákba zárnak

Emellett a határozatlan idejű fogvatartás ellen és a cudar körülmények miatt nem lehet bírósághoz fordulni. A rácsok közé zárt gyerekek nem jutnak rendes oktatáshoz, az egészségügyi ellátással is gondok vannak. Az ellátásra szorulókat, köztük terhes nőket bilincsbe verve fegyveres őrök kísérik kórházba, mintha veszélyes bűnözők volnának. 27 ember tranzitzónás éheztetését is a rendkívüli jogrend tette lehetővé.

De nem csak a menedékkérők és a fogva tartott külföldiek helyzete áldatlan emiatt

Az összes, az országban bárhol feltartóztatott, szabálytalanul tartózkodó külföldit Szerbiába kényszerítik át a rendőrök – tekintet nélkül személyi körülményeikre. Senkinek nincs lehetősége menedéket és segítséget kérni a hatóságoktól. Senkit nem hallgatnak meg, még a nevükre sem kíváncsiak a gyakran kínzásáldozat, beteg, idős, családos, nő vagy gyerek menekülőknek. Többeket – köztük gyerekeket – a ferihegyi reptérről zsuppolnak át Szerbiába, miközben ott soha nem jártak.

A törvényellenesen fenntartott

„tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”

nem csak a menekülők távoltartására, megalázására és jogfosztására nyújt lehetőséget a kormánynak, de arra is, hogy a hatóságok megkerüljék a szigorú közbeszerzési és versenyszabályokat. A rendőrség például 2017-ben erre hivatkozva vásárolt több száz autót pályáztatás nélkül 15 milliárdért.

A Magyar Helsinki Bizottság kikérte az adatokat, pontosan miért rendelték el és tartják fenn a „válsághelyzetet”, de előbb tíz évre titkosították őket, majd közadatpertől szorongatva mégiscsak kiadták. Ebből aztán egyértelműen

kiderült, hogy már 2016 márciusában sem teljesültek az elrendelés törvényi feltételei.

Már több nemzetközi szervezet hívta fel arra a figyelmet, hogy a „válsághelyzet” fenntartása indokolatlan. Legutóbb júliusban Felipe González Morales, az ENSZ különleges jelentéstevője szólította fel a kormányt, hogy vessen véget a „válsághelyzetnek”, és szüntesse be a hozzá kapcsolódó korlátozásokat.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét