A kultúrharc alatt a kánonépítés fokozódik!

A kultúrharc jegyében születésének 110. évfordulója alkalmából felavatták Wass Albert erdélyi születésű író mellszobrát szombaton a Pest megyei Aszódon. Ez is azt bizonyítja, hogy a miniszterelnök már megint eltalálta szarva közt a tőgyét, amikor azt nyilatkozta, hogy nincs kultúrharc.

Zsenialitás, vagy középszer?

Miközben egyre többet támadják irodalmunk egyik vitathatatlanul legnagyobb zsenijét, Ady Endrét, aközben az új kánonban a zseniket a középszerre cserélik. Gondoljuk végig, hogy a most megszobrozott Wass Albertről a leglelkesítőbb mondat, ami Millisits Máté művészettörténésznek eszébe jutott:

vannak, akik megkérdőjelezik Wass Albert írói értékeit, de mivel sokan olvassák műveit, az egyik legnépszerűbb íróként tartják számon.

Ő sem a tehetséget, csak az olvasottságát tudta kiemelni – bár ez ügyben is vannak kételyeink, hiszen ahogy az divat, alighanem sokkal többen mondják, hogy olvasták, mint ahányan valójában kézbe vették könyveit.

fotó: MTI

Nem hasonlatképpen,

de az előző rendszer két legolvasottabb szerzője Berkesi András és Szilvási Lajos volt, akiknek műveit több százezres példányszámban adták el, de szobrot azért nem emelt és avatott nekik az akkori kormányzat.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára az ünnepségen az író munkásságát méltatva kiemelte: műveinek többsége a feltétel nélküli hazaszeretetről szól.

Wass Albert az amerikai számkivetettségben is rendíthetetlenül igazi patrióta volt, és a távolból is küzdött a ceausescui elnyomó hatalom ellen, ezért több alkalommal merényletet is megkíséreltek ellene.

A mellszobor Babusa János szobrászművész alkotása. Millisits Máté művészettörténész Wass Albert Üzenet haza című versének refrénjére – „a kő marad” – utalva úgy fogalmazott:

a sziklaformájú kőtömbön álló kőszobor az író állhatatosságát szimbolizálja.

Wass Albertre emlékeztek Nagyváradon – Az Elie Wiesel Intézet tiltakozott

Wass Albert a „menekülő fiú”, akit Bonyhád befogadott