Ez a nap
Népszavazás Macedóniában az ország nevéről és jövőjéről
Hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek, és ezzel megkezdődött a Macedónia európai jövőjét jelentősen befolyásoló népszavazás.
Hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek, és ezzel megkezdődött a Macedónia európai jövőjét jelentősen befolyásoló népszavazás.
A valamivel több mint 1,8 millió, szavazásra jogosult macedón állampolgárnak arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy támogatja-e az ország EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.
A népszavazás akkor lesz érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele az urnák elé járul, és a leadott szavazatok több mint felét az igenek teszik ki, ami azt jelenti, hogy valamivel több mint 450 ezer macedónnak kell rábólintania a feltett kérdésre.
Ha az igenek győznek, pont kerülhet a 27 éve tartó névvita végére
Ugyan nem ügydöntő referendumról van szó, a szavazás eredménye mégis jelentősen befolyásolja az ország jövőjét. Ha ugyanis az igenek győznek, az egyrészt azt jelenti, hogy pont kerülhet a 27 éve tartó névvita végére Görögország és Macedónia között, és a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni, másrészt pedig megerősíti Zoran Zaev szociáldemokrata kormányát és azt az utat, amelyet a kormányfő tavaly kijelölt Macedónia számára. Amennyiben viszont a nem válaszok győznek, akkor az azt bizonyítja, hogy megbukott a környező országokkal történő megbékélésre törekvő politika, és ha Zoran Zaev egy sikertelen népszavazás ellenére is „rákényszeríti” a macedónokra az Észak-Macedónia elnevezést, akkor tüntetésekre lehet számítani, illetve az is szinte biztosra vehető, hogy a 2020-as választást elveszítik a szociáldemokraták.
A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó vitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
A macedón-görög megállapodást a szkopjei parlament már ratifikálta, a népszavazást követően azonban az ország alkotmányát is módosítani kell, ami nehéz feladat lesz, hiszen a megállapodás becikkelyezését a 120 fős parlament 69 tagja támogatta, az alkotmánymódosításhoz viszont kétharmados többségre lesz szükség, vagyis legalább 80 képviselőnek mellette kell szavaznia. A szociáldemokraták koalíciójának viszont az ellenzéki támogató szavazatokkal együtt csak 71 voksuk van, így a legnagyobb ellenzéki pártnak, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) 9 politikusát is meg kellene győzni arról, hogy igennel szavazzon. Mivel a VMRO-DPME sem egységes a kérdésben – így nem is arra buzdította szimpatizánsait, hogy a referendumon nemmel szavazzanak vagy bojkottálják azt, hanem „döntsenek lelkiismeretük szerint” -, így az alkotmánymódosítás sikerülhet
Elhárulhat minden akadály Macedónia európai uniós és NATO-integrációja elől
Amennyiben ez megtörténik, az ígéretek szerint az athéni parlament is ratifikálja az egyezményt, és ezzel elhárul minden akadály az elől, hogy folytatódjon Macedónia európai uniós és NATO-integrációja. Viszont amennyiben nem sikerül módosítani az alaptörvényt, elemzők szerint két lehetséges út áll a törvényhozás előtt: a képviselők előrehozott választást kezdeményeznek, vagy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a miniszterelnök ellen.
A közvélemény-kutatások eredményei szerint az nem kétséges, hogy a szavazók többsége igennel fog szavazni, az viszont nem vehető biztosra, hogy meglesz az érvényességhez szükséges több mint 50 százalékos részvételi arány.
A voksolás tisztaságára több mint tizenkétezer macedón és mintegy ötszáz külföldi megfigyelő ügyel. A szavazóhelyiségeket 19 órakor zárják be.
Alacsony a részvétel
Délelőtt nagyon alacsony a részvételi arány az ország nevének megváltoztatására vonatkozó népszavazáson Macedóniában, a választási bizottság közlése szerint 11 óráig a választásra jogosultak 8,03 százaléka járult az urnák elé.
A Zoran Zaev vezette kormány politikusai a kampány során – éppen a bizonytalan részvételi arány miatt – többször is kijelentették, ha a szavazók több mint fele otthon marad, ők akkor is érvényesnek tekintik majd a referendumot, és csak azt veszik figyelembe, hogy a leadott szavazatok közül az igenek vagy a nemek kerültek-e többségbe. Erre a lehetőségre utalt Zoran Zaev miniszterelnök is, amikor kampányzáró rendezvényén úgy fogalmazott: aki nem vesz részt a népszavazáson, annak a véleménye nem számít, csak azokra érdemes figyelni, akik elmentek szavazni.
A kormányfő vasárnap szavazata leadásakor kijelentette: véleménye szerint a lakosság nagy többsége igennel fog voksolni, ugyanis az állampolgárok több mint 80 százaléka szeretné, ha Macedónia uniós és NATO-tag lenne.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
(Forrás: MTI)
Szerző
