Connect with us

Állati

Nicsak, mi ez? Egy jókora, szürke bundás hurka?

Megosztás

2018-at írunk még pár hónapig, és idén hazai tájaink különleges lakója, a földikutya az Év Emlőse. Néhány érdekességet itt is bemutatunk erről a kevéssé ismert állatkáról. Portálunk rendszeresen foglalkozik az állatvédelem ügyével , és most lássuk a  földikutyák  utolsó csak nálunk honos fajait

foldikutya
Megosztás

2018-at írunk még pár hónapig, és idén hazai tájaink különleges lakója, a földikutya az Év Emlőse. Néhány érdekességet itt is bemutatunk erről a kevéssé ismert állatkáról.

Portálunk rendszeresen foglalkozik az állatvédelem ügyével , és most lássuk a  földikutyák  utolsó csak nálunk honos fajait

 Ördögien ügyes, pedig hurkára emlékeztet

Ez az emlős már nem is lehetne ennél tökéletesebb talajlakó: se szeme, se fülkagylója, mert minek is? A hallása viszont kiváló, és tájékozódásra egy egészen különleges képességét használja: a Föld mágneses terének érzékelése révén tökéletes biztonsággal uralja felszín alatti birodalmát!

Ahogy egy leírás jellemzi, „az egész állat olyan, mint egy jókora finom, szürke bundás hurka, amely azonban a föld alatti folyosóin egyforma ügyességgel mozog előre-hátra.”
A földikutya mellső lábain egy kisebb és egy nagyobb ásógumó látható, „kezének” ujjai pedig egészen különlegesek: mozgékonyak, fogásra kiválóan alkalmasak, sok tekintetben az emberi kézhez hasonlóak.

Mire jó a földikutya-orr?

A földikutya élelemszerző járatai csak 10 centi méter mélyen futnak (érthető tehát, hogy a mélyszántás végzétes fenyegetés számukra). A rendes közlekedőutak mélyebbre hatolnak: 15 centitől 2 méter mélységig terjednek. A közlekedőfolyosók falát a földikutya az orrával döngöli meg, hogy be ne omoljon. Ugyanígy építi omlásbiztosra a 30 centi méter mélyen fekvő, utódnevelésre szolgáló fészkét, amit fűvel is kibélel. Éléskamráját még ennél is mélyebben hozza létre, hogy tartalékai – gyökerek, gumók és hagymák biztonságban legyenek.

Menedék a legelőn

A mifelénk honos földikutya-fajok egyike, a nyugati földikutya (Spalax leucodon) a Hortobágyi Nemzeti Park területén, Hajdúbagos határában, egy körülbelül 300 hektáros védett legelőn talált menedéket. Változatos növényvilág, száraz homoktalajon álló erdő, homokpuszta, üde láprét alkotja ezt a rezervátumot. A védett pusztai körzet jelentősége óriási. A legnagyobb veszélybe sodródott délvidéki földikutyákat pedig a pár éve kialakított bajai rezervátum védi.

(Forrás: Szabad Föld)

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük