Novák Katalin: Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez

Magyarország és Románia két szomszédos ország, és mindkettőnek érdeke, hogy jó, pragmatikus, modern kapcsolat legyen közöttük – jelentette ki a bukaresti hivatalos látogatáson levő magyar köztársasági elnök.

Novák Katalin köszönetet mondott Klaus Iohannisnak a meghívásért

Novák Katalin a Klaus Iohannis román államfővel tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta, nemcsak ők maguk, hanem a két ország és ezek állampolgárai is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek.

“Magyarország és Románia szomszédos országok, ezért is áll érdekünkben, hogy a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok működjenek. Mi mindketten ennek érdekében fogunk dolgozni az előttünk levő években is. Abban is megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket mi nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk. Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, hogy képesek legyünk egymást meghallgatni, és talán akkor jobban meg is tudjuk érteni a másiknak az álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság és nem teljes az egyetértés”

– mondta a magyar köztársasági elnök.

Novák Katalin köszönetet mondott Klaus Iohannisnak a meghívásért, amely a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján hangzott el szóban, majd írásban is megerősítette azt a román fél.

“Éltem ezzel a lehetőséggel, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő, most elmondhatom, hogy egy új fejezetet nyitottunk meg az együttműködésünkben azzal, hogy én hivatalosan Bukarestbe látogattam elnök úrnak a meghívására. Egyúttal én is meghívtam őt Budapestre, és megállapodtunk abban is, hogy ő hamarosan élni fog majd a Budapestre való hivatalos látogatásnak a lehetőségével”

– mondta Novák Katalin.

Iohannis: alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez

“Alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak” – szögezte le Klaus Iohannis államfő a magyar hivatali kollégájával, Novák Katalinnal való találkozót követően.

A két államfő egyeztetése után a Cotroceni-palotában nyilatkozó Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell “az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz.

Hozzátette, alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és nem sérthetik a román, az európai vagy a nemzetközi jogot.

“Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket”

– fogalmazott Iohannis.
Bukarest
Novák Katalin köztársasági elnököt (b) fogadja Alina Gorghiu, a román szenátus ügyvivő elnöke hivatalos bukaresti látogatásán, a Parlamentben. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Egyeztetésükön szó volt a magyar hivatalosságok romániai látogatásairól is

Ennek kapcsán Iohannis ismét világosan hangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalások összhangban kell hogy legyenek a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével.

“Beszéltünk Románia schengeni tagságáról is, Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez; ezt a folyamatot meglátásunk szerint lehet még gyorsítani, és ebben számíthat Románia Magyarországnak a támogatására”

Beszámolója szerint román hivatali kollégája is alátámasztotta: közös európai érdek, hogy Magyarország és Lengyelország részesüljön a nekik járó európai forrásokban.

“Beszéltünk arról is, amit elnök úr is alátámasztott, hogy közös érdekünk az, hogy megállapodás szülessen Magyarország és az Európai Unió között a Magyarországnak joggal járó források vonatkozásában, én ezt kiterjeszteném Lengyelországra is. Európának az az érdeke, hogy Magyarország és Lengyelország is megkapja a nekik jogosan járó európai uniós forrásokat, hiszen ez is szükséges ahhoz, hogy növeljük az energiafüggetlenségünket, illetve ahhoz, hogy ezt a nehéz, kihívásokkal teli időszakot minél jobban át tudjuk vészelni, és Európa ebben is erősödni tudjon”

– hangsúlyozta Novák Katalin.

Novák Katalin közös érdekként határozta meg az Európai Unió befolyásának növelését

“Most az Európai Unió olyan kihívások előtt áll, mint korábban talán sohasem: egy koronavírus-járvány által fémjelzett időszakot követően most itt vagyunk a háború szomszédságában, ez korábban nem látott feladatok elé állít bennünket. Ha megnézzük, hogy globálisan ma mekkora az Európai Uniónak a hangja, a befolyása, akkor sajnos azt is megállapíthatjuk, hogy ez csekély ahhoz képest, hogy mekkora szerepet játszhatna vagy kellene játszania akkor, amikor a globális döntésekről van szó. Tehát az a célunk, az a feladatunk, hogy az Európai Unió hangját felerősítsük, hogy az Európai Unió befolyását növelni tudjuk; ez tehát közös érdekünk, és ennek érdekében hajlandóak és készek is vagyunk közösen fellépni, amikor tudunk ennek érdekében tenni. Most közös döntésekre van szükség. Jó közös döntésekre van szükség. Ebből a ‘közös’ is hangsúlyos, és a ‘jó’ is.”

Bukarest
Novák Katalin köztársasági elnök hivatalos bukaresti látogatásán megkoszorúzza az Ismeretlen katona sírja emlékművet 2022. szeptember 7-én. Mellette Kun Szabó István, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóságának vezetője (j). Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A legutóbbi energiaügyi rendelet védi a romániaiakat; a takarékoskodás helyes dolog

Klaus Iohannis államfő szerdán kijelentette, hogy a kormány által legutóbb elfogadott energiaügyi rendelet védi a román állampolgárokat, és “egyensúlyt teremt a piacon”, mivel egyesek “hatalmas profithoz” jutottak az energiaválság kezdete óta.

Iohannis leszögezte, az energiaválságot nem Románia, és nem Európa idézte elő, az az Oroszország Ukrajna elleni háborújának a következménye. A román kormány azonban már az elejétől fogva nagyon komolyan kezelte a helyzetet, megoldásokat keresett és talált a problémák enyhítésére. A kormányfővel és az energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélésein minden esetben hangsúlyozta, hogy a prioritást a lakossági fogyasztók jelentik, számukra, és főként a kiszolgáltatott helyzetben levők számára kell megoldásokat találni, akik “egész egyszerűen nem tudják kifizetni a magas energiaárakat”- fogalmazott.

“Ezeket a dolgokat figyelembe vették, és minden intézkedést és rendeletet, amit ezen a területen hoztunk, úgy terveztünk meg, hogy támogassuk a termelési és forgalmazói ágazatot, de az elsődleges cél azt volt, hogy megvédjük az embereket a súlyos áremelkedésekkel szemben. A legutóbbi rendelet is, amely némi elégedetlenséget váltott ki, a román állampolgárokat védi. Ugyanakkor az a célja, hogy egyensúlyt teremtsen a piacon, mivel egyesek hatalmas profithoz jutottak az energiaválságban”

– mutatott rá az államelnök.

Nyomatékosította, hogy mind a kormányfő, mind az energiaügyi miniszter biztosította arról, hogy Románia megtette a szükséges intézkedéseket és elraktározta a szükséges gáztartalékokat, hogy az ország átvészelje a telet.

Kifejtette ugyanakkor, hogy jómaga helyénvalónak találja az energiafogyasztás 15 százalékos csökkentésére vonatkozó európai ajánlást.

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

Forrás: AgerPress

Friss híreink

Kínyó Norbert

hegesztő