Nyugdíjas, de dolgozna? A versenyszférában látástól vakulásig teheti, a közszféra már más tészta!

Lássuk be, a nyugdíjból megélni Magyarországon emberes próbálkozás, meg aztán ott van az “én már nem vagyok jó semmire” – érzés, amivel az anyagi nehézségeken felül szintén nem egyszerű szembenézni. De van megoldás: aki akar, tud és talál munkaadót, az dolgozhat tovább. Az azonban nem mindegy, hogy hol!

Versenyszféra

A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak.

A keresetük minden jogviszonyban járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5% mértékű társadalombiztosítási hozzájárulást, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 15,5% szociális hozzájárulási adó és az 1,5% szakképzési hozzájárulás alól. Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5%-kal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 17%-kal kevesebb lehet.

A koronavírus miatti veszélyhelyzetben, illetve a korlátozások fokozatos feloldása idején ez speciális bérmegállapodásra is lehetőséget adhat a nyugdíjas munkavállaló és a foglalkoztató között, ami a nyugdíjas munkavállalók felvételére vagy megtartására ösztönözheti a munkáltatókat – tudhatjuk meg dr. Farkas Andrástól, a Nyugdíjgurutól.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett,

akkor a munkával szerzett keresete tekintetében 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja – amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj – mellett szerzett kereset is természetesen járulékmentes.

Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat,

akkor a nyugdíjkorhatára betöltését követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősül főállású katásnak, vagyis 25 ezer forint tételes adóval letudhatja a közterhét – igaz, e minőségében nem is biztosított a társadalombiztosítás rendszerében (de erre nincs is szüksége, mert nyugdíjasként természetesen biztosított marad).

Más a helyzet a közszférában

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

Ezt a korlátozást még idén sem helyezték hatályon kívül, pedig megítélésem szerint minden szempontból okafogyottá vált. Talán 2022-ben, a választási évre tekintettel…

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezései szerint a közszolgálati típusú jogviszonyokban dolgozó nyugdíjas személy nyugdíja a közszolgálati típusú jogviszony tartama alatt szünetel.

A nyugdíjas ráadásul egy költségvetési szervnél vagy költségvetési intézményben csak akkor dolgozhat közszolgaként, ha erre előzetes kormányzati engedélyt kap

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj szüneteltetése vár mindazon nyugdíjasra, aki közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Ez a lista – legnagyobb megdöbbenésemre – idén kiegészült az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal (eszj) is,

így minden ilyen jogviszonyban dolgozó nyugdíját szüneteltetni kell az eszj fennállása alatt. A nyugdíjas orvosok, ápolók igényelhetik ugyan a nyugdíjuk helyett a speciális nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést (bürokratikus macerával), viszont az egészségügyben dolgozó nem egészségügyi végzettségű nyugdíjasok – takarítótól az informatikusig, karbantartótól a közgazdászig – nem tehetik ezt meg, így őket az új jogviszony nagyon hátrányosan érinti.

Ráadásul az érintett közszolga

a nyugdíja szünetelésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül, emiatt a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és illetménye az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető

-írja a szakember.

 

nyugdíjas

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük