Nyugdíjba készül? Segítünk!

A nyugdíjigénylés lépéseiben és a nyugdíj összegének kiszámításában is segítünk. Eláruljuk azt is, hogy jogorvoslat esetén milyen lehetőségek vannak. 2022-ben az 1957-es korosztály vonulhat öregségi nyugdíjba.

A nyugdíjigénylés lépései

  • Az igénylő előterjeszti a nyugdíjkérelmét a szükséges iratokkal együtt.
  • Ezután a hivatal a nyugdíjigény-bejelentőn megjelölt adatok és a mellékelt igazolások, valamint az előzmények alapján megállapítja az érintett szolgálati idejét, illetve az induló nyugdíj összegét.
  • A nyugdíj-elbíráló szerv az igényt az átvételtől számítva 60 naptári napon belül bírálja el és erről minden esetben határozatot hoz.
  • A nyugdíjmegállapító határozatot a hivatal postai vagy elektronikus úton továbbítja az igénylő részére.
  • A határozat kézhezvétele után az érintett kérheti a határozat kiegészítő részét képező kereseti adatokat tartalmazó mellékletek megküldését. Ebből lehet ugyanis megállapítani, hogy 1988-tól a nyugdíjba vonulásig milyen nyugdíjjárulék köteles jövedelmeket képezték a határozatban megállapított nyugdíj alapját.

Jogorvoslatra: kétféle lehetőség létezik

  1. Az igénylő a kézbesítést követően 15 napon belül visszavonhatja az igényét, ha nem ért egyet a határozatban szereplő nyugdíj összegével.
  2. Az igénylő 30 napon belül keresetlevelet terjeszthet elő, amelyet a lakhely szerint illetékes törvényszék bírál majd el.

A nyugdíjat igénylők sok esetben itt megakadnak, hiszen nem látják át a kereseti adatokat tartalmazó mellékleteket, és nem tudják, mit és hogyan kell ellenőrizni. Az átlagember számára ez az elbírálási folyamat bonyolult és nem is átlátható, sőt sok esetben a jogszabályok miatt nehezen értelmezhető. Egy megfelelő szakember azonban részletesen tájékoztatni tudja az érintettet, illetve ellenőrizni tudja a teljes nyugdíjszámítást, valamint a valós kereseti adatokat.

Ha jelentős az eltérés, akkor felülvizsgálati kérelemben ez jelezhető.

Hogyan számítják ki a nyugdíj összegét?

Első lépésként minden esetben tisztázzuk a szolgálati időt, kereseti adatokat a kezdetektől a nyugdíjba vonulás napjáig – ez a legfontosabb, mert ettől függ az igénylő elismert éveinek száma és a megállapított nyugdíj összege. Akkor tekinthetjük elfogadottnak az általunk ledolgozott éveket, és a hivatal által elfogadott kereseti illetve béradatokat (1988-tól a nyugdíjba vonulás napjáig) ha erről jogerős határozat született.

A hazai nyugdíjszámítás képlete: 1988-tól a nyugdíjba vonulásig az összes nettó jövedelmet elosztják a szolgálati idő napjainak a számával, így kapjuk meg a napi átlagkeresetet.Ezután a napi átlagkereset megszorozzuk 365 nappal, így jön, ki az éves nettó átlagkereset majd ezt osztjuk el 12 hónnappal és kapjuk meg a nettó életpálya keresetet.

Fontos hogy a nyugdíj alapját képező jövedelmet 1988-tól veszik figyelembe, mivel ekkor vezették be az SZJA-t hazánkban.

Nem csak az utolsó 5 év a számítás alapja!

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy az utolsó 5 évi átlagkereset a nyugdíjszámítás alapja, ami nem igaz: minden esetben 1988-tól a nyugdíjba vonulás napjáig veszik figyelembe a nyugdíjjárulék-köteles éves igazolt keresetet.

Olvassa el Szatmáry Tünde Katalin teljes cikkét a metropol.hu-n!

Kapcsolódó

nyugdíj

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük