Szép csöndben – két nyári olimpia között – Magyarország feljött a második helyre az egy főre jutó olimpiai érmek listáján.


A 2016-os riói játékok végén ebben a rangsorban még csak a harmadik helyen álltunk Svédország és Finnország mögött, tavaly azonban már csak a finnek voltak előttünk. Sőt, hamarosan őket is megelőzhetjük. Ha minden jól megy, az aranyak számában akár már a következő olimpián, az összes érem tekintetében pedig a 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angeles-i játékok között.

A furcsa előzés(ek) magyarázata az, hogy miközben Finnország és Svédország népessége folyamatosan nő, addig Magyarországé rohamosan csökken. Harminc évvel ezelőtt még bő 2 millióval többen éltek hazánkban, mint a svédeknél, 2016-ban azonban már ők voltak többen, most pedig csaknem 400 ezerrel magasabb az ottani népességszám.

Ennek pedig nagyobb hatása volt az egy (vagy egymillió) főre jutó érmek számára, mint annak, hogy ténylegesen hány medált nyertek ezek az országok az elmúlt néhány olimpián. A pekingi játékok előtt a svédek még messze előttünk jártak, náluk 51,6, nálunk 44,5 volt ez az arányszám. Ha azóta egyik országban sem változott volna a népességszám, akkor a sorrend sem módosult volna: most 54,2-48,8 lenne oda. Mivel azonban 2007 óta ők kerek egymillióval többen lettek, mi pedig 300 ezerrel kevesebben, nálunk jelenleg 50,2, náluk pedig már csak 48,8 olimpiai érem jut egymillió emberre.

Mindez persze csak játék a számokkal, ám ez a játék elég jól rámutat arra, hogy a hazai népesedési folyamatok még a fejlett világ jó részében tapasztalttal is ellentétes irányúak. Tavaly az uniós országok közül 19-ben nőtt és mindössze kilencben csökkent a népesség.

Nem a természetesen szaporulatban van elsősorban különbség

Talán nem meglepő módon a fogyatkozó és növekvő lakosságú országok között nem a természetesen szaporulatban van elsősorban különbség. Bár akadnak kivételek, de ez alapján a legtöbb uniós államban csökkenne a népesség, magyarul az országok nagy részében többen halnak meg, mint amennyien születnek.

A különbség oka így elsősorban a migrációban keresendő. Miközben például nálunk 2010 óta mindössze 25 ezerrel nőtt a népesség a be- és kivándorlás eredményeként, és nem egy olyan év volt, amikor többen hagyták el az országot, mint amennyien ideérkeztek, addig a svédeknél csak tavaly százezerrel növelte a népességet a migráció. Az elmúlt nyolc évben pedig már közel 600 ezer ez a szám, azaz a 24-szerese a magyarországinak.

Svédországban egyébként bevándorlók több mint harmada európai volt. Minden 130. például Magyarországról, minden 50. pedig Romániából vándorolt be.

(Forrás: G7)

Kapcsolódó:

Kivándorló ország leszünk bevándorló helyett

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét