Két csecsemőt kezelnek az évtizedek óta felszámoltnak hitt szamárköhögés nevű gyermekbetegséggel. A betegség nagyon veszélyes, a lappangási ideje 7-10 nap, fulladással, köhögési rohamokkal és hányással jár. A gyógyszeripar talán legnagyobb hasznot hozó üzletága a vakcinagyártás. A védőoltások megjelenésével egyidős a társadalmi vita is, aminek fókuszában a felelősség kérdése áll. Szabad-e oltani, különösen a csecsemőket? A kérdésre miden szülőnek magának kell megadni a választ.
[mnky_ads id=”4674″][mnky_ads id=”4666″]

Minden egy tehénnel kezdődött

Az 1796-os járvány idején Edward Jenner egy tehénhimlős beteg váladékát bedörzsölte egy nyolc éves, egészséges kisgyerek karján metszett sebbe, a gyerek ezt követően áteset a tehénhimlőn, majd immunis lett a fekete himlővel szemben is.

Napjainkban is sokan vallják, hogy az időről időre fellángoló járványoknak akár népességszabályzó szerepe is lehet, mivel a bolygó hamarosan extrán túlnépesedik. A világ népessége e sorok írásának pillanatában: 7 592 368 755 és ez a szám másodpercenként átlagosan 2 fővel növekszik. A védőoltásoknak köszönhetően a prognózis szerint az idei évben fertőző betegség következtében 4 812 206 halálozás várható, ez a szám az egyes családoknak ugyan maga a felfoghatatlan tragédia, összességében viszont  igencsak csekély, hiszen, például  a nagy pestis járványok idején volt olyan város, ahol naponta tízezrével haltak meg az emberek. Ilyesmi korunkban szerencsére már szinte elképzelhetetlen.

Szakmai, vagy hitvita?

Egyes vélemények szerint az oltások túlterhelik az immunrendszert, ennek köszönhető többek között az allergiások számának gyors növekedése, a vakcinák használatának hívei szerint viszont  azokban az országokban, ahol nem helyeznek kellő súlyt a védőoltásokra, időről időre átszáguldanak, máshol már szinte elfeledett járványok, mint például a bevezetőben említett szamárköhögés.

Európában nálunk, Magyarországon a legmagasabb a kötelező csecsemő-, illetve gyerekkori védőoltások száma, összesen 9, melyek sora a torokgyíktól a hepatitis B-ig terjed, ezzel szemben Belgiumban például, csak a gyermekbénulás elleni védőoltás kötelező. A legtöbb államában nem kötelezik a szülőket a csecsemőik oltatására, ilyen például az Egyesült Királyság is, ami magyar szemmel azért különösen fontos, mivel Angliában rengeteg honfitársunk él, és születik.

Azokban az országokban, ahol nincs kötelező védőoltás, az orvosok feladata, hogy a szülőket részletesen tájékoztassák ezek előnyeiről és hátrányairól.

Pasteur, a modern orvostudomány atyja, ő alkotta meg a ma is elfogadott fertőzés-elméletet, ezzel letéve az immunológia alapját és korunk járványtanát, a halálos ágyán állítólag megtagadta legfontosabb tanait, mondván: “Csak a táptalaj számít, nem a kórokozó”, áttételesen már akkor beismerte, ami halála után száz évvel, amikor felnyitották naplóit, fehéren feketén ki derült.  A tudós időről időre meghamisította egyes kutatási eredményeit, addig igazgatva azokat, amíg meg nem feletek elvárásainak.

Dr. Ébert Jenő belgyógyász, a honi oltásellenesek egyik vezéralakja szerint a vakcinákkal káoszt okozunk a szervezetünkben, amely ennek hatására a továbbiakban nem tud különbséget tenni hasznos és káros behatás között, ezért immunrendszerünk legyengül, nem egyszer tehát maguk az oltások idézik elő a problémát.

A másik tábor azt állítja, hogy a védőoltásnál nem létezik hatékonyabb prevenció, amiről a lakosság azonban veszélyesen keveset tud, és ezért hanyagolja el az ezekkel megszerezhető védelmet.  Dr. Vass Ádám, a téma  kiváló ismerője azt mondja, hogy ha a szülő nem oltatja be gyerekét, olyanná válik, mint aki a csúcsforgalomba küldi egy autópályára csak azért, hogy tesztelje a kicsi reflexeit.

Kanyaróparti

Többen emlegetik a közel tíz évvel ezelőtti osztrák „kanyarópartit” is. Salzburgban az oltásellenes szülök egy csoportja elvitte gyerekeit egy kanyarós társukhoz, hogy essenek át a betegségen, így természetes úton szerezve meg a legmagasabb szintű védettséget. Az akció nem várt eredménye tomboló kanyarójárvány lett.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2015-re tűzte ki azt a célt, hogy az uniós országokban mindenhol elérjék a lakosság 95 százalékos kanyaró elleni átoltottságát, ez az arányszám azért fontos, mert ilyen átoltottság mellett már azok is megvédhetők, akik valamilyen okból, például transzplantáció, nem olthatók – hangzott el a legutóbbi Európai Védőoltási Héten.

Mindkét tábor – már-már szekértábor – utolsó érve: a „higgyenek nekem”, illetve a „nekem higgyenek”. Hosszútávon csak a szinte teljes társadalmat átjáró ismeretterjesztés, szakemberek képzése segíthet hatástalanná tenni minden alaptalan, érzelmekre ható érvrendszert, taktikát.

Kapcsolódó cikk

Diszkódroggal „kezelik” az ADHD-s gyerekeket egy alapítványi kórházban?


[mnky_ads id=”4668″][mnky_ads id=”4670″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét