Csaknem 9 milliárd forintos csalássorozatot göngyölített fel az OLAF. Az uniós támogatások lenyúlását Budapestről koreografáltak, a több mint két tucat cégből szőtt hálózatba szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek. A szereplők között volt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének cége is. Durva túlárazás, kamuirodák, 403 ezer forintos órabérért megírt tanulmány is szerepel az újabb OLAF-vizsgálat zárójelentésében, amelyet megszerzett a 24.hu.


[mnky_ads id=”10551"]

Továbbra is Orbán vejének egykori érdekeltsége, az Elios vezeti a ranglistát, közbeszerzés-taroló ügyletei kapcsán összesen 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizettetését javasolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). De nem ez az egyetlen, sokmilliárdos és magyar cégeket érintő ügy. A hivatal 2017-es jelentésében bukkant fel egy kutatás-fejlesztési (K+F) program, amelynek több tucatnyi projektjével kapcsolatban Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is vizsgálódtak. Az OLAF a magyar hatóságoknak azt ajánlotta, hogy a kedvezményezettektől kérjenek vissza 28,3 millió eurót, azaz 8,5-8,7 milliárd forintot.

[m[mnky_ads id=”10552"]p>

A rövid összefoglalóból csak annyi derült ki, hogy a csalás szereplői alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen feltornázták a költségeket, eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással, valamint kamuirodákat hoztak létre, hogy így szerezzenek uniós támogatást.

A 24.hu-hoz eljutott dokumentum alapján azonban ennél jóval cifrább a történet: csalási módszerek arzenálját vetették be a kéttucatnyi tagból szőtt céghálóban, a túlárazástól a fiktív számlákon keresztül a szabálytalanul fizetett dolgozókig.

Kamu fióktelepek

Az OLAF névtelen bejelentést nyomán 2015 őszén kezdett nyomozni két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. (későbbi nevén Infokom Innovátor) ügyében. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő operatív programra pályázott, az általuk bevetett innováció azonban inkább szolgálta az uniós kassza megcsapolását, mint a régiós gazdaság fellendítését.

A bejelentések szerint a Pillar és a BME-Infokom kamu fióktelepeket hozott létre azért, hogy regionális támogatási projektekben vehessen részt. A két cég 2014. január és 2016. január között kibérelt egy 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodát a fővárosban. Az operatív programban azonban nem is szerepel a közép-magyarországi régió, így budapesti helyszín nem felel meg a támogatási feltételeknek. Viszont megfelelnek a kritériumoknak a két cég által bejegyeztetett fióktelepek.

A vizsgált projektek közül a legtöbb informatikai cégekhez kötődik, de az egyikben például a Waberer’s-Szemerey Kft. bukkan fel konzorciumvezetőként. Utóbbi az idén áprilisig Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének, Szemerey Lórándnak az érdekeltségében állt.

A határokon átívelő nyomozás során az OLAF megállapította, hogy a BME-Infokom és a Pillar csak papíron foglalkoztatott távmunkában dolgozókat, valójában egy budapesti irodában zajlott az ügymenet.

Az operatív program kiírása szerint a K+F projektekre szánt uniós pénzből a felsőfokú végzettségű kutatókat és fejlesztőket, illetve a középfokú végzettségű segédszemélyzetet, tehát a műszaki, természettudományi, orvosi vagy agrár végzettségű foglalkoztatottakat lehet kifizetni. A Pillar és a BME-Infokom azonban a pályázati pénzből fizette az egyik pénzügyi igazgató, a számviteli és HR-munkatársak, az ellenőrzési és marketingszemélyzet, a titkár, sőt még a recepciósok munkabérét is.

Túlárazás és fiktív számlák

Az OLAF által átnézett e-mailekből kiderült az is, hogy jelentősen túlárazták a projekteket, az egyik cég esetében például 400 százalékos volt a túlárazás.

Mesterséges alvállalkozói láncok közbeiktatásával megdrágították az árakat, a felsrófolt költségeket pedig munkabér kifizetésével átcsatornázták a nonprofit vállalkozásoktól a profitorientált partnerekhez.

A céghálóba szintén bekapcsolódó BiFarma Kft. hamis készpénzfizetési számla benyújtásával támasztotta alá kifizetési kérelmét, amely szerint 44 ezer eurót és 12,8 millió forintot fizetett szerb beszállítójának, de ezeket az összeget valójában sosem adta át.

Csaknem 9 milliárdot kell visszafizetni

A fájlok egy része eltűnt, mire megérkeztek az ellenőrök, de az OLAF így is elegendő adatot gyűjtött össze ahhoz, hogy megállapítsa: a feltárt tények kimerítik az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a magyar büntető törvénykönyvben meghatározott költségvetési csalás fogalmát, ezért indokolt a csaknem 9 milliárd forint visszafizetése.

Polték húzzák az időt

Polt Péter legfőbb ügyész idén márciusban arról tájékoztatta Ingeborg Gräßlét, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnökét, hogy számos, az OLAF által kifogásolt ügyben rendeltek el nyomozást. Az OLAF két céget érintő ajánlása 2017. december 29-én érkezett meg a Legfőbb Ügyészséghez. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya folytatja. Az ügyben a NAV ezidáig senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként.


(Forrás: 24.hu)

Kapcsolódó:

Orbán vejéről nem hozzák nyilvánosságra az OLAF-jelentést

Az OLAF Rogánék találmányának ügyében is csalást gyanít

Itt az újabb OLAF-vizsgálat: Homolya Róbert bagatell ügye 3,3 milliárdba kerülhet nekünk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét