Szél: a roppant szuverén Orbán-kormány egyoldalúan a kínai fél kérésére titkosította a komplett Budapest-Belgrád vasútépítés hitelszerződést!

Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest-Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – mondta Varga Mihály 2020. április 24-én, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitel-megállapodást. Hozzátette: a szerződés aláírásával megkezdődhet a beruházás, amellyel térségünk logisztikai központjává válhat Magyarország.

A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. Varga szerint a megállapodás pénzügyi feltételei a piacon jelenleg elérhető államadósság-finanszírozási lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek.

Az is titkos, hogy miért titkos….

Szél Bernadett végig járta az előírt utat,  2021. áprilisában bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött,

több mint 700 milliárdos -700.000 milliós- fejenként 77.000.- forintos (0-99+ minden magyart érintő) hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt,

amikor a bíróság megküldött ítélete szerint

nemcsak a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés 10 éves titkosításával nincs probléma, de még azt is eltitkolhatja a kormány, hogy milyen külgazdasági érdekeket sért a szerződés kiadása

– írta a független országgyűlési képviselő akkor közleményében. Szél a kormánynak azt a döntését támadta meg, amely 10 évre titkosította a vasútvonal finanszírozására kötött hitelszerződést. A titkosítás mellett akkor azzal érveltek, hogy

„Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését” veszélyeztetné a szerződés adatainak nyilvánossága.

Szél a bírság döntése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul, mert

a hitelszerződés megismeréséhez igenis joga van az adófizetőknek, akiknek 750 milliárd forintot kell majd fizetniük anélkül, hogy tisztában lennének a kínai hitel feltételeivel és a beruházás részleteivel.

2021. szeptember 28-án “kibújt a szög a zsákból“!

“Ahogy korábban írtam, a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés kapcsán indított perem most ott tart, hogy a Külügynek bizonyítania kell, milyen külpolitikai és külgazdasági érdekeket sértene a szerződés nyilvánosságra hozatala. 15 napja volt erre a minisztériumnak, és

most előállt az ún. bizonyítékokkal.

A törvény kimondja, hogy

a szerződés kiadásáról a külügyminiszter dönt Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeit mérlegelve és a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját megismerve és azt figyelembe véve.

A mostani indítvány szerint azonban Szijjártó Péter nem nagyon mérlegelte a magyar érdeket, sokkal inkább a kínai fél érdekeit vette figyelembe:

Idézem,

„a kínai fél a megkeresésre válaszolva – a projektben érintett felekkel egyeztetve – rendelkezésre bocsátotta a listát, amely azokat a dokumentumokat és információkat tartalmazza, amelyek a kínai fél álláspontja szerint bizalmasan kezelendők és nyilvánosságra nem hozhatók.”

Magyarul a roppant szuverén Orbán-kormány egyoldalúan a kínai fél kérésére titkosította a komplett szerződést – nemcsak egyes részeit, hanem cakkumpakk az egészet.

Azért nem adják ki egy magyar országgyűlési képviselőnek a hitelszerződést, mert a Kínai Kommunista Párt így kívánja.

Erre hadd idézzem a 2008-as Orbán Viktort, aki még egész máshogy látta a 10 évre titkosított szerződések kérdését: nem lehet

„olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak, hogy mi ne tudhassuk meg, hogy pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket, és pontosan milyen gazdasági számítások alapján várhatjuk Magyarország fölemelkedését, vagy éppen meggyengülését. Ez a mi életünk, ez nem a kormány biznisze. És aki elveszi tőlünk és a választott képviselőktől a valóság megismerésének a jogát, (…) az valójában puccsot hajt végre a magyar alkotmányos rend, a magyar népképviselők és az egész magyar néppel szemben.”

Akkor most hogy is van ez, Miniszterelnök Úr?!

Október 7-én lesz a következő tárgyalás és ítélethirdetés. Mindenről beszámolok itt az oldalamon!”

Ízelítő a kínai hitelezési gyakorlatból….

Röviden:

pénzügyileg nem járnak jól azok az országok, köztük Magyarország amelyek Kínától vesznek fel hitelt a területükön tervezett kínai gigaberuházásokra – derül ki egy összehasonlító tanulmányból.

Kína az utóbbi években a világ legjelentősebb hivatalos hitelezőjévé vált, a kínai állami fejlesztési bankok fejlődő világbeli hitelezése a Világbankéval és más, regionális fejlesztési bankokéval vetekszik – írta a G7. A kínai hitelezés mögött álló gazdasági és politikai megfontolások, a folyamat potenciális veszélyei és előnyei, sőt még a kínai hitelezés mértékére vonatkozó adatok is viták tárgyát képezik. Az egyik véglet szerint a fejlődő világot adósrabszolgaságba taszító mestertervről van szó, a másik véglet szerint a szegény országokat megsegítő nagylelkű adakozásról. Egy márciusban megjelent német-amerikai tanulmány, amely száz darab fejlődő országokkal kötött kínai hitelszerződést vizsgált át és hasonlított össze egy tágabb, más országok és nemzetközi szervezetek hiteleinek kondícióit tartalmazó „kontrollcsoporttal” a következő eredményt hozta.

A Globális Fejlesztési Központ (Center for Global Development) nevű, washingtoni székhelyű elemző műhely közelmúltban megjelent tanulmánya megpróbálja lerántani a leplet a kínai hitelezési gyakorlatról.

Az anyag a maga nemében úttörő: első ízben került egyszerre górcső alá nagyszámú kínai hitelszerződés – összesen 100 –, amelyeket 24 afrikai, ázsiai, európai és latin-amerikai feltörekvő országgal, köztük Montenegróval, Kirgizisztánnal és Szerbiával kötöttek. (forrás)

Állami tulajdon kerülhet kínai kézbe, ha nem törleszt az adós

Az aggodalmak különösen azokat a záradékokat övezik, amelyek

lehetővé teszik a kínai szervezetek számára, hogy ingatlanokat vagy eszközöket foglaljanak el, ha az adós nem fizet.

Így olyan félelmek merülnek fel, hogy

Peking jelentős földterületeket vagy más állami tulajdont szerezhet, és az adós kormány Kína nyomása alá kerül.

Áprilisban ezek az aggodalmak ismét felerősödtek, miután a montenegrói kormány közölte, hogy az Európai Unió segítségét kéri egy ellentmondásos autópálya-projektre felvett 1 milliárd dolláros kínai hitel visszafizetéséhez. Hasonlóképpen a pandémia és a törlesztési határidő közeledte miatt szorításba került Kirgizisztán is azon töri a fejét, hogyan fizesse vissza a kínai hitelezőknek az 1,8 milliárd dolláros tartozását ‒ ami a külföldi államadósságának több mint 40 százaléka.

A vizsgált kínai hitelszerződések

  • az átlagnál szigorúbb titoktartási kötelezettséget írnak elő;
  • relatíve kemény kondíciókat és szűk újratárgyalási lehetőségeket fogalmaznak meg;
  • sokszor külpolitikai kitételeket is tartalmaznak;
  • egyes elemeikben pedig jobban hasonlítanak a piaci, kereskedelmi banki hitelekre, mint a nemzetközi intézmények és más államok által nyújtott, jellemzően a piacinál jobb kondíciókat ajánló hivatalos kölcsönökre.

Ugyanakkor a hitelszerződések kikényszerítése nem feltétlenül tükrözi az azokban szereplő szabályokat, ráadásul azok egy része jogilag vélhetően nem is lenne érvényesíthető.

 

Szél: a roppant szuverén Orbán-kormány egyoldalúan a kínai fél kérésére titkosította a komplett Budapest-Belgrád vasútépítés hitelszerződést!

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük