Orbán: “mi felütjük a Könyvet, ahova az van írva, hogy aki kardot ránt, az kard által vész el”

A szövegírók újra kitettek magukért! Nem volt elég az augusztus 20-i beszéd, rögtön bele kellett csapniuk a 21-i Kossuth rádiós megszólaláshoz semmitmondó, vagy egyáltalán nem a témába vágó, ám annál hangzatosabb idézetek keresésének. Ez esetben a Máté Evangéliumában találtak rá a megfelelőre(?).

A harcias Törp

A miniszterelnököt megkérdezték Gyurcsány Ferenc DK-elnök Vidnyánszky Attilára, a Nemzeti Színház vezetőjére tett megjegyzéséről. A miniszterelnök szerint ezen nincs miért meglepődni, hiszen

“ezek kommunisták”,

ezt csinálták, amikor hatalomra kerültek Magyarországon: elvették az emberektől amijük volt.

“Miért gondoljuk, hogy megváltoztak?”

– kérdezte, hozzátéve, a kérdés az, hogy mit felelnek.

“Mi felütjük a Könyvet, ahova az van írva, hogy aki kardot ránt, az kard által vész el”

– fogalmazott Orbán Viktor. Jézus másik tanítására úgy tűnik fittyet hánytak a fiúk, pedig Jézus nem véletlenül tanította, hogy tartsd oda a másik orcád is, mert ha engedünk a haragnak, annak beláthatatlan következményei lehetnek.

Gyurcsányozás letudva, jöhet a többi…..

A miniszterelnök elmondta: csütörtök délután gazdaságpolitikai megbeszélést tartott az összes érintett miniszterrel és szakértővel, ahol megrendelést adott le a teljes magyar gazdaságpolitikai szakértői gárdának. Azt kérte, hogy az összes, az elmúlt hetekben miniszteriális és szakmai műhelyben készült javaslatot

“fésüljék egybe, és szeptember közepére legyen logikus, sok-sok tucatnyi intézkedést is tartalmazó növekedési tervünk”.

Hozzátette: számításai szerint szeptember közepére

“minden szükséges politikai és kormányzati döntéshozatali fórumon átmegy”

az a két évre szóló terv, amely szerint a 2020-as év negyedik negyedévét, 2021-et és 2022-t irányítja majd a kormány. A kormányfő kitért arra, hogy az eddigi gazdaságpolitika “vezérfonala” a munkahelyek megvédése volt,

“Erről nem hátrálunk le, ezt a célt nem adjuk fel”

Megtapsolta magát….

Emlékeztetett: a védekezés részeként hitelfizetési moratóriumot vezettek be, és ez sok százezer család számára lehetővé tette, hogy a hiteltörlesztés helyett pénzügyi helyzetének stabilizálására fordítsa pénzeszközeiket. A vállalkozók is meg tudták tartani alkalmazottaikat, mert “kimenekültek” a bankok szorításából. Majd bevezették a munkahelyvédelmi terveket, megindítottak “új munkahelyek létrehozásával kecsegtető fejlesztési terveket is” – mondta.

A védekezés megvolt, a munkahelyeket sikerült megvédeni, több munkahely van ma, mint volt januárban –

mondta, megjegyezve, hogy a védekezésben is van még teendő, hiszen még nincs annyi munkahely, mint volt tavaly júniusban.

Még egy csúcsszuperül működő cucc….

Ugyanakkor a növekedési tervet is jól előkészítették, hiszen a védekezés egy részére szánt összegből a jövendő beruházásokat finanszírozták.

A magyar befektetők 2021-ben már meg fogják indítani a 100 milliárdos nagyságrendben igénybe vett támogatások segítségével létrehozott befektetéseiket.

Ez csak a rossznyelvek szerint jelenti azt, hogy a helyzetbe hozott Fidesz-káderek kapnak újabb 100.000 millió közforintot?

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar politikai gondolkodás elmúlt 100-150 éve “közjogias természetű volt”, de “volt 850 évünk, amikor ez nem így volt, hanem alapvetően nagy politikai kérdésekről tudtunk gondolkodni és nem közjogi részletkérdésekről”. Ilyen kérdés, hogy

  • hol van Magyarország,
  • mekkora Magyarország,
  • mekkora a népessége összevetve a szomszédjainkkal,
  • mekkora területet tudunk belakni, megvédeni,
  • kik jelentenek ránk nézve fenyegetést, fenyegetést jelentenek-e a szomszédjaink, ki lehet-e velük egyezni,
  • kik a legközelebbi nagyok, és azok a nagyok rá akarnak-e lépni a torkunkra vagy nem,
  • el tudjuk-e kerülni a konfliktusainkat, vagy bele kell állni küzdelmekbe, mit ahogy bele kellett állni a törökkel.

Volt tehát a magyar politikának geopolitikai dimenziója is, amely elenyészett, és

“szeretném, ha ez a gondolkodásmód visszajönne”

– mondta Orbán Viktor.

Meglátása szerint kialakult a közép-európai építkezés lehetősége

A közép-európai népeknek nem arról kell gondolkodniuk, hogy hol találnak maguknak náluknál jóval nagyobb protektorokat, ahogy ezt az elmúlt 100-150 évben tették.

“Most itt a lehetőség, hogy összeálljunk, megpróbáljunk együttműködni, megpróbáljuk megszervezni magunkat, és azt a fantasztikus életlehetőséget, amelyet tudásban, szellemben, energiában, gazdasági potenciában Közép-Európa jelent, a szuverenitásunkat megőrizve valahogy összerendezzük”

– közölte a kormányfő.

Ehhez egy “vezérhajóra” lesz szükség, ez a hajó pedig Lengyelország

Ez egy negyvenmilliós ország fantasztikus fejlődéssel, komoly hadsereggel, hatalmas gazdasági potenciállal és szerteágazó érdekekkel a térségben.

“Ha jól rendezzük el a mi saját hajóinkat, csapatainkat a lengyelek körül, és meg tudunk velük egyezni, akkor Közép-Európa sokkal inkább képes lesz érdekeinek megvédésére, gazdagabbak leszünk, gyorsabban fogunk fejlődni, mintha külső protektorok után néznénk”

Megjegyezte: erről beszélt a Szent István-napi ünnepségen, arra biztatva honfitársait, hogy ne féljenek az ilyen dimenzióban való gondolkodástól.

Forrás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük