Orbán: “a nyerő lapok a mi kezünkben vannak” – Betli, vagy Durchmars (magyarosan: durtmars)?

Furcsa módon egy ultiparti legizgalmasabb része az, amikor még mindenkinek a kezében vannak a lapjai, ez a licitálás időszaka. A talonozás mindenféle szempontból iszonyatosan fontos, ugyanis ekkor dől el, kinek a bemondását fogják végül lejátszani a résztvevők. Orbán Viktor és az Unió játszmája csütörtökön újabb partival folytatódik.

Mennyi lehet a tét?

Négy oldalas dokumentumot készített a soros német elnökség, amelyben a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos közös álláspont elfogadására kérik a tagállamokat. Erre a csütörtöki és pénteki uniós csúcson lesz lehetőség, annyit már tudunk, hogy a magyar és a lengyel kormány egyetért a német javaslattal. Vagyis most ennek a papírnak a támogatottságától függ az uniós hétéves költségvetés és a helyreállítási alap sorsa. Változatlanul bármelyik tagállam mondhatja azt, hogy nem ért ezzel egyet, de egyelőre nincsenek erre utaló jelek.

Orbán “győztem-bejelentkezése

“A nyerő lapok a mi kezünkben vannak. Reméljük, holnap szép napunk lesz …”

  • (Betli: a legizgalmasabb ultibemondást jelenti. A bemondó azt vállalja, hogy egyetlen ütése sem lesz a parti során. Ahhoz, hogy üres kézzel végezzen, persze minél alacsonyabb lapokkal kell rendelkeznie, de még így is komoly vállalás, hiszen a szabály itt is él: amit meg tud ütni, azt meg is kell neki. Itt ráadásul elveszíti azt az előnyét is, ami optimális esetben a többi bemondásnál megvan: mivel nem üt, nem is hív egyszer sem (kivéve az elsőt), így nem irányítja a játszmát.
  • Durchmars (magyarosan: durtmars): a betlivel ellentétben itt sokkal egyszerűbb a képlet, a bemondó azt állítja, hogy itt bizony rajta kívül senki nem fog ütni, azaz minden lap előtte tornyosul majd a parti végén. Ezt nem is kell túlragozni, amint valaki bele tud ütni egy hívásba, már bukott is a mutatvány.)

Miről is van szó?

A leglényegesebb változás, hogy

a jogállamisági feltételrendszer január 1-jétől életbe lép, azonban nem fogják alkalmazni.

A tagállamok kinyilvánítják, hogy megvárják, amíg az Európai Bíróság eldönti, hogy ez a törvény összehangban van-e az uniós joggal. Minden bizonnyal az történik majd, hogy Magyarország és Lengyelország megtámadja az új jogszabályt és kérik annak megsemmisítését. Az Európai Bíróság eljárásrendjében ugyanis nem létezik az, amit Magyarországon az Alkotmánybírósághoz beadott előzetes normakontrollként ismerünk. Ilyen jogi lehetőség csak harmadik országokkal megkötni tervezett nemzetközi megállapodásoknál fordulhat elő – ez pedig nem az.

A helyzet azért is érdekes, mert ha Magyarország és Lengyelország hajlandó támogatni a jogállamisági feltételeket, akkor miért kérik annak megsemmisítését?

Azt is javasolja a német elnökség, hogy az Európai Bizottság várja be ezt az ítéletet és addig semmiképpen ne alkalmazza a rendelkezéseket. Időközben a Bizottságnak el kell készítenie egy kézikönyvet, amelyben részletesen leírja, hogy mikor, milyen körülmények között, milyen információk felhasználásával fogja a későbbiekben az eljárást lefolytatni. Itt a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy például beleszóljanak abba, milyen civil szervezeteket kíván bevonni az értékelő munkába a brüsszeli testület. Ez pedig szinte biztosan érdekes vitákra adhat okot.

Fontos kérdés, hogy vajon a bírósági eljárás mennyi időt vesz igénybe, azaz mennyi haladékot kaphatnak azok, akik a jogállami elveket sértve használják az uniós forrásokat. Az Európai Bíróságtól kapott tájékoztatás alapján egy ilyen per időtartama másfél-két év – normál eljárásban.

Azonban ha a Bíróság gyorsított eljárásban dönt, akkor ez 4-6 hónapra rövidíti le az eljárást.

A gyorsított eljárás elrendelése nagyon ritka jelenség, amire csak nyomós okból kerül sor. Abban az esetben, ha a késlekedés helyrehozhatatlan kárral, vagy súlyos érdeksérelem bekövetkezésével fenyeget. Önmagában az ügy fontossága nem elegendő alap. A gyorsított eljárás alkalmazását bármelyik fél kérheti, a kérelemről a Bíróság elnöke dönt, aki hivatalból maga is elrendelheti ezen eljárás alkalmazását.

A német javaslat tartalmazza azt, hogy

“az uniós költségvetést, beleértve a Next Generation EU-t is, védeni kell mindenféle csalással, korrupcióval és összeférhetetlenséggel szemben. A feltételességi mechanizmus alkalmazása a rendelet alapján objektív lesz (tisztességes, pártatlan és tényalapú), biztosítja a tagállamok számára a megkülönböztetésmentességet és az egyenlő bánásmódot.”

A jogsértéseknek és az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között közvetlen kapcsolatnak kell lennie

“Az a puszta megállapítás, hogy a jogállamiságot megsértették, nem elegendő a mechanizmus elindításához”

Volt magyar próbálkozás arra, hogy legyen egy vészfékmechanizmus is, ami szintén az eljárás elhúzására alkalmas. Ennek az lett volna a lényege, hogy ha egy tagállamot büntetőintézkedések alá akarnak vetni, akkor ehhez szükség legyen az állam- és kormányfők tanácsának jóváhagyására. Ebbe azonban az Európai Parlament nem ment bele, így egy olyan megoldás született korábban, hogy a tagállamnak lehetősége van a tanács elé bevinni a témát, amely azonban csak megvitatja a kérdést, döntést nem hoz, jóváhagyása nem szükséges. Most annyival finomodott ez, hogy

a Tanács törekedni fog közös álláspont kialakítására egy ilyen ügy kapcsán.

Ez viszont nem jelent semmi gyakorlati változást az eddigiekhez képest

Az állam- és kormányfők csütörtökön fognak tárgyalni a kérdésről és valószínűleg jóvá is hagyják a javaslatot.

A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a hétéves költségvetés esetében valószínűleg az egy-két éves csúszás nem befolyásolja az ellenőrzési mechanizmust és a szankciók alkalmazását. A első pályázatok kiírása, megvalósítása és az elszámolási időszak ugyanis legalább ekkora időtartamot fel fog ölelni. A helyreállítási alap esetében azonban szűkebbek a határidők, ott a források nagyobb részét az első két évben lehet lehívni és felhasználni, hiszen ezek a pénzek a járvány utáni újjáépítést szolgálják

– írta a HVG.

időjárás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük