A láthatatlan hadjáratban Orbán az idei évre új csatákat tervezett.
Megszüntette a lakásfenntartási támogatást, amit eddig félmillió család kapott. A lakásfenntartási támogatást azokhoz a rendszeres kiadásokhoz nyújtották, amelyek elmaradása veszélyeztetné a lakhatást: villany-, gáz-, víz- és csatornaszámlák, szemétszállítási díj, tüzelőanyag-vásárlás, lakbér vagy albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, társasházi közös költség. Az Orbán vezette csata első rohamában az ellenség gyengébb egyedei megfagynak vagy éhen halnak. (Hullik a férgese.) Az első rohamot túlélő erősebb egyedeket a második rohamban kilakoltatják. A hajléktalanok seregét fogják szaporítják, akik jóval kisebb tűzerőt képviselnek. Ráadásul ellenük már megvan a bejáratott taktika.
Orbán másik megnyert kis csatája az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése,
ami körülbelül 13 ezer főt érint. Egy kis néma átmenet, egy alig néhány ember által észrevett nyűglődés és lecsúszás után ők is a hajléktalanok számát fogják gyarapítani.
Megszüntette a 35 ezer főt érintő óvodáztatási támogatást, ami halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében segítette az óvodába járást. Ha az önkormányzat kockázatosnak ítélte a pénzbeli folyósítást, adhatta természetben is (utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag). Orbán egyszerűbben oldotta meg a kérdést: kötelezővé tette az óvodába járást. Hogy miben fog menni a gyerek, az nem érdekli. Az önkormányzat talán majd adhat segélyt abból a büntetésből, amit az óvodából való kimaradás miatt fog kiróni. Ez a megoldás amúgy is jobban illeszkedik az Orbán-rendszer logikájába, mint a megszüntetett támogatási forma.
A folytatásban: Megszüntette a méltányossági közgyógyellátást
