Orbán már nyíltan vállalja: egy jó egészségügy nekik, egy rossz nekünk

Új korszakot ígért az egészségügyben a miniszterelnök, amikor a hétvégi kötcsei „polgári pikniken” kijelentette: nem az baj, hogy a magánegészségügy fejlődik, hanem az, hogy a magánegészségügy bent van az intézetekben, és nincs leválasztva a közfinanszírozott ellátásokról – tudta meg a Népszava.

Az egészségügy rákfenéje

Az egészségüggyel kapcsolatos kiszivárogtatott iránymutatás azért is keltett feltűnést, mert a Fidesz jó ideje a megelégedettség és az öndicséret hangján beszél az egészségügyről, amelynek egyik rákfenéje épp az, hogy az orvosok egy része úgy szolgál a közszférában és keres pénzt a magánellátásban, hogy a két rendszer között a betegeket pénzügyi érdekei szerint mozgatja.

Ez régóta nyilvánvaló az ágazat vezetői előtt is. Zombor Gábor egykori egészségügyi államtitkár 2014 végén jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős betegellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű” fizetős szolgáltatásokat is kiváltják államival. Ennek ellenére, a kormány akkor nem vállalta a lépésből várható feszültségeket – számos szakterületen például már csak az ebből a fals, kettős helyzetből fakadó extra jövedelmek tartják az országban az orvosokat.

Szabadfoglalkozású orvos

A szétválasztás terve idén tavasszal a választások után bukkant fel ismét, amikor a humán tárca új vezetője, Kásler Miklós a Magyar Időknek adott interjúban beszélt arról, hogy bevezetné a szabadfoglalkozású orvosi státuszt, amelynek egyik előnye az orvosok állami és privát tevékenységének elkülönítése. Mindezt ugyanakkor fénytörésbe helyezte az a közelmúltbeli hír, amely szerint a székesfehérvári kórház meghatározó orvosi vezetői magánklinikát alapítottak a városban. Sokan várták, hogy erre a minisztérium gyorsan és látványosan reagál majd, s fellép a helyzet megszüntetésért, világosan érvelve az összeférhetetlenség ellen. Csakhogy a tárca nem szólalt meg.

Ezt a hallgatást törte meg a miniszterelnök Kötcsén a hétvégén. Az már más kérdés, hogy – például végrehajtási terv nélkül – milyen következménye lehet az Orbán által hirtelen meghirdetett kormányzati törekvésnek. Elég csak azt felidézni: az egészségügyben jellemző többes foglalkoztatás nem kizárólag a magánszektorban töltött plusz órákat jelenti. Az állami rendszer is gyakran két-három-négy státuszban veszi igénybe ugyanannak az orvosnak a szakértelmét, hogy az ellátás minimális feltételeit valahogy teljesítettnek mutathassa.

A kórházi magánszolgáltatás tilalma

Az utolsó ismert felmérés 2016-ban vizsgálta, hogy milyen hatása lenne a kórházi magánszolgáltatás tilalmának. Akkor az derült ki, hogy 62 kórház végzett nem közfinanszírozott ellátást. Ebből 29 intézménynek volt „igazi” magánszolgáltatása, azaz ennyi rendelkezett nem közfinanszírozott ágyakra is működési engedéllyel. További 11 intézmény magánkórháznak nyújtott valamilyen szolgáltatást, és 24-ben adtak bérbe műtőt vagy kórtermet.

(Forrás: Népszava)

Pofátlanság, nyíregyházai kórház a neved! – kivételesen nem egészségügyi természetű a dolog….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük