Egy vezér ellenzéki korszakában egészen másként beszél mint amikor már hatalmon van, de még azt is képes megfelelni, ha úgy érzi megszilárdította hatalmát. Aztán persze mindenki elhagyja a zenitet és jön a bukás.
Beszéd a múltból
Orbán Viktor még ellenzékben bőszen ostorozta a szocialista kormányt. 2007- ben többek között így beszélt:
„Szociálisan rombolják le Magyarországot, módszeresen verik szét a szociális biztonságot, a szociális ellátást. Módszeresen széttépik a szociális hálót, és ez sokkal nagyobb bűn, mint bármi, amit eddig tettek. A szociális biztonság, amely szolidaritásra épül, az ország egyik legfontosabb összetartó ereje. Ezt szaggatják most szét, és ebből volt elég.”
Majd folytatta:
„Elég volt, hogy egyre kevesebb jut azoknak, akik gürcölnek, gyereket nevelnek, egymásról gondoskodnak, becsülettel próbálnak fennmaradni, miközben egyre több jut a léhűtőknek, a hazudozó milliárdos szélhámosoknak, az állam védelmét élvező ügyeskedőknek. Elég volt abból, hogy mindent elvesznek, amiért az emberek megdolgoztak, és mindent eladnak, ami az emberek közös vagyona.”
A hangzatos mondatokra ma már a kedves vezető valószínűleg nem emlékszik
Más, fontosabb ügyek kötik le. Gazdagszik a család, milliárdos léhűtők, éhes hűbéresek tartják a közpénzért a markukat. Az ország ebek harmincadjává vált, szabad a rablás azoknak, akik a Várba vágyó nagyfőnök bűvkörében élnek. Milliárdokat dobnak ki látványberuházásokra, Orbán nagyzási hóbortjának a költségeit az ország fizeti meg. Sorra épülnek a stadionok, miközben haldoklik az egészségügy, nincs elég CT, MRI, kevés a szakember. Aki teheti, az a „haldokló” nyugaton keresi a boldogulását.
Szakemberek szerint a rendszerváltás óta nem volt annyi elesett, szegény ember hazánkban, mint Orbán országlása alatt. Közel négymillió magyar él a létminimum alatt, több százezren tengődnek a lét–nemlét határán. Egy ígéretét betartott a Fidesz, senkit sem hagyott az árok partján: belerúgta a nélkülözőket páros lábbal.
A folytatásban: Miért ilyen lelketlen az ország első embere?